Patacskő
Patacskő (Vtáčkovce) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Kassai |
Járás | Kassa-környéki |
Rang | község |
Első írásos említés | 1427 |
Polgármester | Milan Zimerman |
Irányítószám | 044 47 |
Körzethívószám | 055 |
Forgalmi rendszám | KS |
Népesség | |
Teljes népesség | 1243 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 251 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 395 m |
Terület | 3,72 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 50′ 30″, k. h. 21° 22′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 50′ 30″, k. h. 21° 22′ 45″ | |
Patacskő weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Patacskő (szlovákul: Vtáčkovce, korábban Ptáčkovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Kassától 20 km-re északkeletre, az Ósva-patak és a Tarca között fekszik.
Története[szerkesztés]
1427-ben az adóösszeírásban említik először, ekkor tíz portát számláltak a faluban. Birtokosa Kecer János volt és később is – a többszöri zálogba adás ellenére – a család tulajdona maradt. 1567-ben csak másfél porta volt a településen, 1578-ban 8 ház állt a faluban.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PATACSKO. Patacskovce. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai külömbfélék, fekszik Keczer Peklinnek szomszédságában, mellynek filiája, határbéli földgyei ollyanok, és más vagyonnyai is, mint Mudróczé, második osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Patacskó, tót falu, Sáros vmegyében, közel Patakhoz: 49 kath., 103 evang., 3 zsidó lak. Derék erdő. F. u. Keczer. Ut. p. Böki.”[3]
A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 213-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 721 lakosából 366 cigány és 353 szlovák volt.
2011-ben 935 lakosából 454 cigány és 367 szlovák.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.