Kisida

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisida (Malá Ida)
Római katolikus templom.
Római katolikus templom.
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Turisztikai régió Abaúj
Rang község
Első írásos említés 1280
Polgármester Jana Kallová
Irányítószám 044 20
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 1420 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 139 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 292 m
Terület 10,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisida (Szlovákia)
Kisida
Kisida
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′ 30″, k. h. 21° 10′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 30″, k. h. 21° 10′ 00″
Kisida weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisida témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisida (szlovákul: Malá Ida) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2011-ben 1420 lakosából 1297 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 8 km-re délnyugatra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A település Ida folyóról kapta a nevét, melynek előtagja Nagyidától különbözteti meg.

Története[szerkesztés]

1247-ben említik először az Aba nemzetség birtokaként. Birtokosa az Aba nembeli György fia Péter ekkor adja el Mátyás szepesi prépostnak az Ida folyótól keletre, annak bal partján fekvő földet és erdőt. Ezt a földet foglalja el Pósa a Baska család őse, majd ítélet révén újra visszakapja a szepesi prépost. Ezután több birtokosa is volt. 1280-ban "Fel Ida" néven említik. Ekkor az Aba nembeli Amadé ágból származó Dávis és fiai Péter, Finta és Amadé birtoka. Ezután a szintén Aba nembeli Csurka család a birtokosa. 1324-ben szerepel először mai nevén "Kwsyda" alakban. Temploma 1332-ben már állt, akkor említik Demeter nevű papját is. 1347-ben torony nélküli templomot említenek itt. A Csurkák a 14. század második felében is megtartották birtokukat. 1367-ben Tamás fia Péter mester, Csurka István unokája a falu birtokosa, csakúgy mint 1379-ben. 1406-ban ér véget a család uralma, amikor Garai Miklós nádor a szepesi káptalannak elővásárlási jogot ítél a településre. 1427-ben 28 portát számláltak a faluban, 1553-ban már csak hetet. 1560-ban és 1568-ban a lakosok többsége még magyar nevű volt. Egy 1696-os összeírásban azonan már számos szlovák név is szerepel. Ezután a lakosok száma ismét csökken. 1715-ben hét, 1720-ban tíz család élt a faluban. Ezután főként szlovák lakosokkal népesült be újra és 1773-ban már szlovák többségű falunak számított.

Vályi András szerint "Kis Ida. Elegyes falu Abaúj Várm. földes Ura a’ Szepesi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kassához nem meszsze, határja jó, réttyeinek 2/3 részét a’ víz rongállya."[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában "Kis-Ida, tót falu, Abauj vmegyében, a szomolnoki országutban: 368 kath., 2 ref. lak. Serház. Derék erdő. F. u. a szepesi káptalan." [1]

1910-ben 437, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.

2001-ben 1035 lakosából 1014 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században már állt. 1993-ban bővítették.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]