Koksóbaksa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Koksóbaksa (Kokšov-Bakša)
Kostol - panoramio (18).jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Turisztikai régióAbaúj-Kassa
Rang község
Első írásos említés 1302
Polgármester Mikuláš Hudák
Irányítószám 044 13
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség1214 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség308 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság183 m
Terület3,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Koksóbaksa (Szlovákia)
Koksóbaksa
Koksóbaksa
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′ 50″, k. h. 21° 19′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 50″, k. h. 21° 19′ 30″
Koksóbaksa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Koksóbaksa témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Koksóbaksa (szlovákul: Kokšov-Bakša) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 10 km-re délkeletre, a Kassai medencében fekszik.

Története[szerkesztés]

1262-ben „Koxo” néven említik először, 1302-ben „Boxa” alakban szerepel. Később „Alsow és Felsow Baxa”, illetve „Három Baxak” alakban is feltűnik. Neve személynévi eredetű, előzménye a szláv Kokeš és Bogšo személynév. Lakói favágással, kosárfonással foglalkoztak. 1324-ben egy malmot is említenek a falu területén. Lakosságát az 1739 és 1742 között tomboló dögvész teljesen kipusztította és újra kellett telepíteni. 1772-ben 11 háztartása volt. Koksó-Baksa néven 1773-ban említik először. A 18. században részben nemesi község, részben a Dessewffy család a birtokosa.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Külső Baksa. Magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a’ Kassai járásban. Határja jó termékenységű, de mivel a’ víz áradások határját gyakran elöntik, földgyeit, réttyeit, sőt néha magát is a’ helységet. Épűletre is fája nem lévén, második Osztálybéli.”[2]

1828-ban 47 házában 344 lakos élt. Jellemzően mezőgazdasági település volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Baksa, (Koksó), tót falu, Abauj vgyében, a Hernád völgyében: 280 kath., 3 ref., 40 zsidó lak. Termékeny róna határ. F. u. Dézsy, Füzy, Diósy, s m. t. Ut. p. Kassa.”[3]

A 19. század végétől lakói közül sokan kivándoroltak a tengerentúlra. Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Nem messze Felső-Mislyétől egyesül a Tárcza a Hernáddal. Itt átkelve a folyón s Kassa felé menve, találjuk Koksó-Baksát 22 házzal, 136 tótajku lakossal. Postája Csány, távirója Bárcza.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 190-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1057 lakosából 1051 szlovák volt.

2011-ben 1098 lakosából 1071 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére szentelt, római katolikus temploma.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. április 10.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. április 10.)