Abos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Abos (Obišovce)
Obisovce15Slovakia23.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Turisztikai régióSáros
Rang község
Első írásos említés 1289
Polgármester Mária Baboľová
Irányítószám 044 81
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 422 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság297 m
Terület9,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abos (Szlovákia)
Abos
Abos
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 52′ 00″, k. h. 21° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 00″, k. h. 21° 15′ 00″
Abos weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Abos témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Abos (szlovákul Obišovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A falu Kassától 17 km-re északra a Szinnye és Hernád folyók összefolyásánál épült.

Története[szerkesztés]

Területe már a honfoglalás korában lakott volt, ezt bizonyítják az itt előkerült leletek. Először 1289-ben "Obus" néven említi oklevél. Határában az óvár helyén az Abák építettek a tatárjárás után várat.

Vályi András szerint "Obusovtze, tót falu Sáros Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Hernád víze mentében, Somoshoz, mellynek filiája nem meszsze, határja kövér termékenységű; de nehezen miveltetik, réttyei kétszer kaszállhatók, és tsak akkor öntettetnek el, midőn már a’ szomszéd völgyek vízzel megteltek, erdeje, legelője, és szomszéd piatzozása is alkalmatos, mellyekhez képest első Osztálbéli."[2]

Fényes Elek szerint "Abos, (Obisowce), tót falu, Sáros vgyében, Somoshoz 1/2 mfd. 287 kath., 181 evang., 2 ref., 42 zsidó lak., Nagy erdő, mészégetés, vizimalom. F. u. Marjássy nemz., s a kamara."[3]

A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 482 szlovák lakosa volt.

2001-ben 370 lakosából 365 szlovák volt.

2011-ben 422 lakosából 392 szlovák volt.

Nevezetessségei[szerkesztés]

  • Késő román kori római katolikus temploma van, melyet 1769-ben barokk stílusban átépítettek, 1888-ban belülről is felújítottak. Búcsújáróhely, oltárképe az Olvasós Boldogasszony kegyképe miatt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Budaj, M.: Pražský groš Václava II. z Obišoviec. Denarius 2014.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]