Kenyhec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kehnyec (Kechnec)
Milhost.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Turisztikai régió Kassa-Abaúj
Rang község
Első írásos említés 1220
Polgármester dr. Konkoly József
Irányítószám 044 58
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 1125 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 110 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 171 m
Terület 10,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kehnyec (Szlovákia)
Kehnyec
Kehnyec
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 33′ 00″, k. h. 21° 15′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 00″, k. h. 21° 15′ 53″
Kehnyec weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kehnyec témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kenyhec (szlovákul: Kechnec) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 19 km-re délre, a magyar határ közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban is éltek emberek.

A falut 1220-ban „Felnémet” néven említik először. Első lakói az itteni királynői birtokon letelepedett németek voltak. 1338-tól a király birtoka, de Zsigmond király hívének, Perényi Péternek adományozta. Mai szláv eredetű nevén csak 1605-ben szerepel először. Birtokosai a Kenyheczi és Csikovics családok voltak. A 17. században a falu valószínűleg kényszer hatására áttért a református hitre. A régi katolikus templomot is ekkor rombolták le, és csak 1749-ben építették fel újra. A 18. században vegyes magyar-szlovák lakosságú község volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KENYHECZ. Magyar falu Abaúj Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szinához 3/4 mértföldnyire, határja jó termékenységű, vagyonyai jelsek, eladára alkalmatos módgyok van.[2]

1849-ben határában súlyos harcok folytak a magyar és császári csapatok között a közeli hidasnémeti híd birtoklásáért.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kenyhecz, Abauj v. magyar-tót falu, Kassához délre 2 mfldnyire, a pesti országutban: 424 r. kath., 42 g. kathol., 19 reform., 87 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Termékeny róna határ. F. u. Szalay, Kornis, Dobay, Antony.[1].

A falu fejlődésében nagy jelentőségű volt, hogy 1860-ban elérte a vasút, itt halad át a MiskolcKassa vasútvonal.

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Kenyhecz község 78 házzal és 477 magyar és tót lakossal. Vasúti megállóhely. Postája Abauj-Szina, távirója Csány. Róm. kath. temploma 1748-ban épült. A községben vannak a Korniss, Szalay, Olasz és Antony régi nemesi családok úri lakai, melyek azonban már birtokost cseréltek. Kitünő kavicsbányáját, mely számos ottani szegény családnak ád keresetet, a magy. kir. államvasutak birják.[3]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

1993-ig Miglécnémetivel együtt alkotta Hraničná pri Hornáde községet, azóta ismét önálló község.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 473-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 876 lakosából 731 szlovák és 133 magyar.

2011-ben 1125 lakosából 840 szlovák és 146 magyar.

Gazdaság[szerkesztés]

Ipari parkjában Ford Getrag sebességváltókat gyártanak.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1749-ben épült.

Testvértelepülés[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Jan Pastor 1968: Skelettgräberfelder aus dem VII. und VIII. Jahrhundert in der Ostslowakei. Štud. Zvesti 16, 175-182.
  • Jan Pástor 1971: Kostrové pohrebisko v Hraničnej pri Hornáde. Východoslovenský pravek 2, 89-179.
  • Bánesz László 1975: Prieskum aurignackej stanice v Hraničnej pri Hornáde-Kechneci. AVANS 1974, 17.