Bölzse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bölzse (Belža)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Rang község
Polgármester Ondrej Pravda
Irányítószám 044 58 (pošta Seňa)
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 415 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság182 m
Terület5,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bölzse (Szlovákia)
Bölzse
Bölzse
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′, k. h. 21° 17′Koordináták: é. sz. 48° 35′, k. h. 21° 17′
Bölzse weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bölzse (1899-ig Három-Bölzse, szlovákul: Belža) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 15 km-re, délre fekszik.

Története[szerkesztés]

1232-ben „Belsa” néven említik először. 1319-ben „Belsey”, 1317-ben „Belsepatak” néven szerepel oklevelekben. A mai település három korábbi falu: „Kápolnabölzse, „Sándorbölzse” és „Szigetbölzse” egyesüléséből keletkezett a 19. században, emiatt ekkortájt „Hárombölzse” néven találjuk.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BÖLSE. Kápolna Bölse, Sándor Bölse, Sziget Bölse. Három egy más körűl lévő faluk Abaúj Vármegyében, földes Ura Báró Mesko Uraság, lakosai katolikusok, és egyesűltek, fekszenek a’ Kassai járásban, határjaik egy máshoz majd hasonlítók, tulajdonságaik középszerűek, fájok szűken, réttyeik jók, eladásra is meglehetős alkalmatosságok lévén, első Osztálybéliek.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bölzse, (Kápolna-, Sándor-, és Szigeth-), 3 orosz-tót falu, Abauj vgyében, Enyiczkéhez délre 1 órányira: 139 r. kath., 318 g. kath., 5 ref., 10 zsidó lak. Szigeth-Bölzsén van egy g. kath. anyatemplom. F. u. Kápolna-Bölzsének, b. Meskó; Sándor-Bölzsének Márczy, Maygraber, Janthó; Sziget-Bölzsének Borbély, Fáy, Kormos, b. Meskó. Ut. p. Kassa.[3] Hárombölzse kataszterén belül volt található a XVIII.-XIX. században a Kányabölzse nevű csárda, mely Fényes Elek szerint falu is volt egy időben: „Bölzse (Kánya), tót falu, Abauj vgyében, 50 r. kath., 12 g. kath., 1 evang., 6 zsidó lakossal. F. u. báró Meskó.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Innen nyugatra fekszik Bölzse, (Három-Bölzse) 46 házzal és 279 magyar és tót ajku lakossal. Postája Abauj-Szina, távirója: Csány. Három apró községből egyesült: Sziget-, Kápolna- és Sándor-Bölzséből.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 362, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 358 lakosából 357 szlovák volt.

2011-ben 379 lakosából 353 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1818-ban épült.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. december 29.)