Lengyelfalva (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lengyelfalva (Košická Polianka)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Turisztikai régió Abaúj
Rang község
Első írásos említés 1335
Polgármester Marta Petrilová
Irányítószám 044 41
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 973 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 118 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 194 m
Terület 8,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lengyelfalva (Szlovákia)
Lengyelfalva
Lengyelfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 41′ 33″, k. h. 21° 20′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 33″, k. h. 21° 20′ 45″
Lengyelfalva weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lengyelfalva (szlovákul: Košická Polianka) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 10 km-re délkeletre, a Tarca bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1334-ben „Lengenfalua” néven említik először. A későbbi középkori említései során is többnyire „Lengenfalua”, illetve „Lengenfalwa” alakban szerepel. Az Aba nemzetség birtoka volt, majd mivel az Aba nembeli László fia Domonkos fiú utód nélkül halt meg, 1335-ben Károly Róbert hívének, Drugeth Vilmosnak adta. 1337-ben az abaszéplaki apátság határleírásában „Byster” falu szomszédjaként említik a települést. 1415-ben Luxemburgi Zsigmond a birtokot Czudar Péternek adományozta. 1424-ben említik a falu templomát és papját is. 1427-ben 26 portát számláltak a faluban, ami mintegy 130 lakost jelenthetett. Birtokosai a Czudar, Perényi, Palásthy és Wieland családok voltak. 1508-ban rövid időszakra Kassa városáé lett, majd az abaszéplaki apátságé. 1553-ban már csak négy porta állt a településen. Az 1565-ös tizedjegyzék arról tanúskodik, hogy ekkor 11 jobbágy és 2 zsellércsalád élt a faluban. 1598-ban 18 háza volt. 1740-ben a régi, Palásthy Ferenc által építtetett temploma leégett, helyére kisebb templom épült.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LENGYELFALVA. Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura Palásti Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tarcza vize mellett, határja jó, vagyonnyai külömbfélék, Kassa Városához nem messze van.”[2]

A 18. században malma is volt, melyet az 1888-as árvíz pusztított el. Lakói mezőgazdasággal, vaskohászattal, gyümölcstermesztéssel, fuvarozással foglalkoztak. Korábbi iskoláját 1810-ben építették, ami a mai iskola helyén állt. A 19. század második felétől szeszfőzde is üzemelt a községben.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lengyelfalva, (Polyánka), tót falu, Abauj vmegyében: 468 kath., 2 evang., 62 ref., 26 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Termékeny határát némellykor a Tarcza vize kárositja. F. u. többen. Ut. posta Kassa 2 mfd.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Keletre, a Kassai-hegy túloldalán, a Tárcza mellett következő kisközségek fekszenek: [...] Lengyelfalva, 75 házzal, 518 tót lakossal. Határában bronzkori emlékeket találtak.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1746-ban 80 lakosa volt, többségben reformátusok, vegyesen magyarok és szlovákok.

1910-ben 583-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 914 lakosából 887 szlovák volt.

2011-ben 973 lakosából 716 szlovák és 52 roma.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Megjegyzés[szerkesztés]

Szintén Lengyelfalvának hívták 1899-ig az Erdélyben található Székelylengyelfalvát

Források[szerkesztés]