Péder

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Péder (Peder)
Peder, Kostol Mena Panny Márie.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Turisztikai régió Abaúj
Rang község
Első írásos említés 1314
Polgármester Jozef Holečko
Irányítószám 044 05
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 394 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 181 m
Terület 11,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Péder (Szlovákia)
Péder
Péder
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 45″, k. h. 20° 57′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 45″, k. h. 20° 57′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Péder (szlovákul: Peder) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 29 km-re délnyugatra, a Bódva jobb partján.

Története[szerkesztés]

1275-ben „Pudur" néven említik először, temploma 1317-ben már állt. A 18. század elején a hadi események és járványok következtében elnéptelenedett, de még e század folyamán református magyarokkal újratelepítették. 1772-ben 9 jobbágy és 9 zsellércsalád élt a településen. A 18. századtól görög katolikusok is települtek a községbe, majd a 19. század elején németek is érkeztek ide.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PÉDER. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai leginkább reformátusok, fekszik Jánoknak szomszédságában, mellynek filiája; ámbár épűletre való fája nints, de egyéb javai jelesek lévén, első osztálybéli."[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Péder, magyar–német falu, Abauj-Torna vmegyében, a Kanyapta mocsár mellett: 282 kath., 20 evang., 465 ref., 32 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Rétje, legelője, nádja bőséggel. F. u. többen. Ut. p. Meczenzéf."[3]

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Péder, 72 házzal és 443 magyar lakossal. Postája Jánok, távirója Szepsi."[4]

A 19. század végén és a 20. század elején sok lakosa kivándorolt a tengerentúlra. A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 388-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

1939-ben 420 lakosa volt, 1 fő kivételével mind magyar.

2001-ben 382-en lakták: 310 magyar és 43 szlovák.

2011-ben 394 lakosából 296 magyar és 86 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma – eredetileg katolikus templom volt – 13. századi eredetű, később többször átépítették. Gótikus falfestményeit lefestették. Régi fatornya helyett 1923-ban új kőtornyot építettek. A templom a falu északi részében található (az úgynevezett Kis Péderben).
  • Római katolikus temploma az 1920-as években épült.
  • Nyomárkay kúria – a falu egykori földesurának volt a tulajdona, jelenleg magánlakás. Az épület a falu központi részében található, nem messze az iskolától, pár méterre a buszmegálótól.
  • Vendéghy kúria – a Vendéghy nemes család tulajdona volt, most szintén magánlakás. Az 1540-1570-es évek között Vendéghy György volt a szolgabíró, tehát Péder Abaúj vármegye egyik járási székhelye volt. Az épület a falu északnyugati részében található.[5]
  • Az élet fája nevű szobor – 2009 májusában avatták fel a Nyomárkay kúria előtt. A szobor Rácz László és Rácz Péter műve, Szabó Ottó terve alapján készült.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Ürmös (Brassó megye)

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]