Bódva

Bódva
A Bódva Jászónál
Közigazgatás
Országok	Szlovákia, Magyarország
Szlovákiai kerületek	Kassai kerület
Magyarországi vármegyék	Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Földrajzi adatok
Hossz	110,7 km
Forrásszint	1 185 m
Vízhozam	9,0 m³/s
Vízgyűjtő terület	1 730 km²
Forrás	Gömör–Szepesi-érchegység, Szlovákia
é. sz. 48° 40′ 25″, k. h. 20° 44′ 28″48.67362, 20.74108
Torkolat	Sajó (Boldvánál) → Tisza → Duna → Fekete-tenger
é. sz. 48° 12′ 30″, k. h. 20° 46′ 29″48.2084, 20.7746
A Wikimédia Commons tartalmaz Bódva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Bódva (szlovákul Bodva) folyó Szlovákiában, a Gömör–Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, a Kassa-környéki járás területén egy nagy kanyart ír le, majd Hidvégardónál (a 2614-es út hídjánál) lépi át a magyar határt; Szendrő és Edelény érintésével Boldva község után ömlik a Sajóba. Hossza: 113 km (más adatok szerint 110,7 km), melyből a magyar szakasz 64,6 km. A meder átlagos esése: 83,8 cm/km, azaz a magyarországi folyók közül a legmeredekebb. Szélessége: 8–14 méter. A víz átlagos sebessége: 2–4 km/h, mélysége: 0,5–1 méter. Árvízi vízhozama: 80,0 m³/s. Közepes vízhozama a torkolatnál 6,92–9 m³/s.

Vízgyűjtő területe 1727,3 (más adatok szerint 1730) km², legfontosabb mellékfolyói az Ida (51,8 km; 381,6 km²; 1,82 m³/s), a Jósva (16,4 km; 136,8 km²; 0,831–1,2 m³/s) és a Rakaca (36,3 km; 236,2 km²; 0,55–0,691 m³/s). Vize az év csapadékosabb hónapjaiban evezésre alkalmas, számos vízitúrát szerveznek rajta. A folyó hazai szakaszán bizonyítottan mintegy 35 halfaj él, az uralkodó halfaj a rózsás márna, fejes domolykó, valamint keszegfélék és az utóbbi évek telepítéseiből még a pisztráng is megtalálható benne . Az alsó szakaszon gyakori még a csuka is.

A Bódva a régi időkben hadi út, békeidőben kereskedelmi útvonal volt. Vizében magas a karbonáttartalom, köszönhetően a mészkőhegységeknek, amelyek mellett elfolyik. Ezen a területen számos barlangot is kialakított az elmúlt évezredekben. A bódvarákói Rákóczi-barlangban is találtak összefüggést a folyó vízszintje és a barlangban található tó vízszintmozgása között.

Az Aggteleki Nemzeti Park két részét is a Bódva sűrűn lakott völgye választja el egymástól.

Forrás, geológia, geormorfológia

A Bódva Stósz település délnyugati részén ered, a Rozsnyói-hegységben, kb. 982 méter magasságban. A szlovák–magyar határig 813 méter szintkülönbséget küzd le. Stósz határában felveszi a Stószi-patakot, majd keleti irányba tart. Mecenzéf és Jászó után folyása hirtelen déli irányt vesz, keresztülfolyik Szepsin, majd Péder határában váratlanul nyugati irányt vesz. Itt egy részen a folyó új mederben folyik, a régi a mai napig kivehető. Ez a szakasz Torna határáig tart, ahol összefolyik a Torna-patakkal, majd Bódvavendéginél délnyugati irányba fordul, és átlépi a szlovák-magyar államhatárt. Perkupáig tartja ezt az irányt, ahol élesen délnek fordul, majd Boldvánál a Sajóba torkollik.

Mellékvizei

A Bódva mellékvizei a következők: Jósva, Damaki-patak, Balajti-patak, Abodi-patak, Szuhogyi-patak, Rakaca-patak, Rét-patak, Telekes-patak, Vízvölgyi-patak, Ménes-patak, Vecsem-patak, Juhász-patak, Kecső-patak, Stószi-patak (Szlovákia), Ida (Szlovákia), Ziliz-patak és az ebbe torkolló Hangács-patak.

Települések a folyó mentén

Stósz (Štós), Mecenzéf (Medzev), Jászó (Jasov), Szepsi (Moldava nad Bodvou), Torna (Turňa nad Bodvou), Bódvavendégi (Hosťovce), Hídvégardó, Komjáti, Bódvarákó, Perkupa, Szalonna, Szendrő, Szendrőlád, Edelény, Boldva.

• 
  A Bódva Szendrőnél.
• 
  A Bódva és a Sajó összefolyása.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Bódva témájú médiaállományokat.

• A Bódváról röviden
• Túrajavaslat
• A Bódvavölgyi Gazdaságfejlesztő Alapítvány
• Bódvarákó és környéke látnivalói