Bódvarákó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A településen világörökségi helyszín található 
Bódvarákó
Avilai Szent Teréz-templom
Avilai Szent Teréz-templom
Bódvarákó címere
Bódvarákó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállás község
Polgármester Képes László (független)[1]
Irányítószám 3764
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség79 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség7,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,22 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájAggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájBódva-völgy[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 30′ 36″, k. h. 20° 44′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 36″, k. h. 20° 44′ 09″
Bódvarákó (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Bódvarákó
Bódvarákó
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Bódvarákó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bódvarákó község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól 52 kilométerre északra, az Aggteleki-karszt és a Szalonnai-hegység között, az Esztramos-hegy lábánál, a Bódva folyó völgyében fekszik. Zsáktelepülésnek tekinthető, közúton csak a 27-es főútból, annak a 43+100-as kilométerszelvényében, Bódvaszilas déli külterületei közt délkelet felé kiinduló 26 117-es számú mellékúton érhető el. Burkolatlan úton megközelíthető még Perkupa Dobódél településrésze felől is.

A környező települések: Bódvaszilas és Tornaszentandrás körülbelül 2-2 kilométerre, Perkupa és Szögliget körülbelül 8-8 kilométerre; a legközelebbi város, Szendrő mintegy 18 kilométerre fekszik.

Közlekedés[szerkesztés]

Közösségi közlekedéssel a Volánbusz 4124-es járatával közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

Nevének eredete[szerkesztés]

A falu nevét legkorábban egy 1283-ban kelt iratban említik. Sokáig „Rákónak” hívták; ez a kifejezés a szláv eredetű rák szavunkkal párhuzamosan alakult ki. A folyó menti fekvésére utaló „Bódva-” előtagot 1905-ben kapta. Eredetileg Torna vármegye Tornai járásához tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Bodolai István (független)[4]
  • 1994–1998: Bodolai István (független)[5]
  • 1998–2002: Bodolai István (független)[6]
  • 2002–2006: Bodolai István (független)[7]
  • 2006–2010: Bodolai István (független)[8]
  • 2010–2014: Farkas Árpád (független)[9]
  • 2014–2018: Farkas Árpád (független)[10]
  • 2018–2019: Dámóczi Attila Miklós (független)[11]
  • 2019-től: Képes László (független)[1]

A településen 2018. augusztus 26-án időközi polgármester-választást tartottak,[11] mert az előző polgármester méltatlanná vált a tisztségéhez.[12] Farkas Árpádot még 2016-ban ítélte a bíróság hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre falopás miatt, de ennek ténye jóval később derült csak ki; méltatlanságát ezt követően mondta ki a területileg illetékes munkaügyi és közigazgatási bíróság.[13] Farkas a történtek ellenére elindult a választáson, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
75
78
80
117
61
79
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a településen a lakosságnak 97%-át magyar, a 3%-át cigány nemzetiségű[14] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77%-a magyarnak, 2,3% cigánynak mondta magát (23% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,7%, református 3,4%, evangélikus 3,4%, görögkatolikus 4,6%, felekezeten kívüli 1,1% (33,3% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 95,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% horvátnak, 1,6% cigánynak (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,1% volt római katolikus, 8,2% református, 16,4% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 1,6% evangélikus, 4,9% felekezeten kívüli (11,5% nem válaszolt).[16]

Nevezetességek, látnivalók[szerkesztés]

Bódvarákói utcakép
Bódvarákói utcakép

Az egyutcás település több háza érintetlenül maradt meg a környék népi építészetének emlékeként.

A korábbi templom helyén álló római katolikus templomát 1803-ban építtette a Keglevich család. Ezt emléktábla tanúsítja a zömök, párnás sisakú torony tövében nyíló bejárat fölött. A zömök torony sisakja párnás. A torony alatt van az előtér, fölötte a karzat. A hajót és az annál keskenyebb szentélyt is csehsüvegboltozat fedi. A copf stílusú szószéket festett szobrok díszítik. A régi főoltárképet (Andreas Zallinger: Avilai Szent Teréz) a sekrestye ajtaja fölé helyezték át. Az orgonát 1887-ben építették.

1995-ben a településen található 8 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek a barlangok a Bódvarákói-barlang, az Esztramosi Földvári Aladár-barlang, a Gerinc-barlang, a Gerinc-zsomboly, a Kalcitkristályos-barlang, a Ledobóakna barlangja, a Sas-lik és a Téli fellevegőzésű-barlang. Egy fokozottan védett barlang van a településen, az Esztramosi Földvári Aladár-barlang.

Több ritka növény is található a környéken, a Bódva árterében virágzik a mocsári kockásliliom, az Esztramos-hegy lejtőin az apró nőszirom, a leánykökörcsin, a tavaszi kankalin és sok szép színes virág jelzi a tavasz eljövetelét.

Geo-Bio Gólyatábor[szerkesztés]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1986–2018 között hagyományosan Bódvarákón rendezte meg a „Geo-Bio Gólyatábort” az élettudományok és a földtudományok szakjai (biológus, csillagász, geofizikus, geográfus, geológus, környezettudományi, meteorológus, térképész) újdonsült hallgatói számára. A falu lakossága ilyenkor egy hétre gyakorlatilag megötszöröződött, jelentős plusz bevételhez jutva. A település új vezetése 2019-ben vállalhatatlan helyzetbe hozta a szervezőket, így 33 év után a gólyatábor új helyszínre költözött.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Bódvarákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 3.){
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Bódvarákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Bódvarákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.){
  6. Bódvarákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 3.){
  7. Bódvarákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 3.){
  8. Bódvarákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 3.){
  9. Bódvarákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  10. Bódvarákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 3.){
  11. a b c Bódvarákó települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. augusztus 26. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  12. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  13. Albert Ákos: A kis borsodi falu polgármesterét elítélték falopásért, ezért kirúgták, de gondolt egyet, és most újra indul a választáson. 444.hu, 2018. augusztus 25. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  14. A nemzetiségi népesség száma településenként
  15. Bódvarákó Helységnévtár
  16. Bódvarákó Helységnévtár

Könyvek[szerkesztés]

(Földünk térképeken) Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5   26. oldalE1

További információk[szerkesztés]