Bódvarákó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Bódvarákó
Avilai Szent Teréz-templom
Avilai Szent Teréz-templom
Bódvarákó címere
Bódvarákó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállás község
Polgármester Dámóczi Attila
Irányítószám 3764
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség80 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség7,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,22 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[2]
Földrajzi középtájAggtelek–rudabányai-hegyvidék[2]
Földrajzi kistájBódva-völgy[2]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bódvarákó (Magyarország)
Bódvarákó
Bódvarákó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 30′ 42″, k. h. 20° 44′ 010″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 42″, k. h. 20° 44′ 010″
Bódvarákó (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Bódvarákó
Bódvarákó
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Bódvarákó témájú médiaállományokat.

Bódvarákó község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól 52 kilométerre északra, az Aggteleki-karszt és a Szalonnai-hegység között, az Esztramos-hegy lábánál, a Bódva folyó völgyében fekszik. Zsáktelepülésnek tekinthető, közúton csak a 27-es főútból, annak 43,100-as kilométerszelvényében, Bódvaszilas területén délkelet felé kiinduló 26 117-es úton érhető el. Burkolatlan úton megközelíthető még Perkupa Dobódél településrésze felől is.

A környező települések: Bódvaszilas és Tornaszentandrás körülbelül 2-2 kilométerre, Perkupa és Szögliget körülbelül 8-8 kilométerre; a legközelebbi város, Szendrő mintegy 18 kilométerre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A falu nevét legkorábban egy 1283-ban kelt iratban említik. Sokáig „Rákónak” hívták; ez a kifejezés a szláv eredetű rák szavunkkal párhuzamosan alakult ki. A folyó menti fekvésére utaló „Bódva-” előtagot 1905-ben kapta. Eredetileg Torna vármegye Tornai járásához tartozott.

Népcsoportok[szerkesztés]

A településen a lakosságnak 97%-át magyar, a 3%-át cigány nemzetiségű[3] emberek alkotják.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességek, látnivalók[szerkesztés]

Az egyutcás település több háza érintetlenül maradt meg a környék népi építészetének emlékeként.

A korábbi templom helyén álló római katolikus templomát 1803-ban építtette a Keglevich család. Ezt emléktábla tanúsítja a zömök, párnás sisakú torony tövében nyíló bejárat fölött. A zömök torony sisakja párnás. A torony alatt van az előtér, fölötte a karzat. A hajót és az annál keskenyebb szentélyt is csehsüvegboltozat fedi. A copf stílusú szószéket festett szobrok díszítik. A régi főoltárképet (Andreas Zallinger: Avilai Szent Teréz) a sekrestye ajtaja fölé helyezték át. Az orgonát 1887-ben építették.

1995-ben a településen található 8 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek a barlangok a Bódvarákói-barlang, az Esztramosi Földvári Aladár-barlang, a Gerinc-barlang, a Gerinc-zsomboly, a Kalcitkristályos-barlang, a Ledobóakna barlangja, a Sas-lik és a Téli fellevegőzésű-barlang. Egy fokozottan védett barlang van a településen, az Esztramosi Földvári Aladár-barlang.

Több ritka növény is található a környéken, a Bódva árterében virágzik a mocsári kockásliliom, az Esztramos-hegy lejtőin az apró nőszirom, a leánykökörcsin, a tavaszi kankalin és sok szép színes virág jelzi a tavasz eljövetelét .

Híres emberek[szerkesztés]

Geo-Bio Gólyatábor[szerkesztés]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1986–2018 között hagyományosan Bódvarákón rendezte meg a „Geo-Bio Gólyatábort” az élettudományok és a földtudományok szakjai (biológus, csillagász, geofizikus, geográfus, geológus, környezettudományi, meteorológus, térképész) újdonsült hallgatói számára. A falu lakossága ilyenkor egy hétre gyakorlatilag megháromszorozódott, jelentős plusz bevételhez jutva. A település új vezetése 2019-ben vállalhatatlan helyzetbe hozta a szervezőket, így 33 év után a gólyatábor új helyszínre költözött.

Közlekedés[szerkesztés]

Közösségi közlekedéssel a Volánbusz 4124-es járatával közelíthető meg.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Könyvek[szerkesztés]

Földünk térképeken Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5   26. oldalE1

További információk[szerkesztés]