Alsóolcsvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsóolcsvár község címere

Alsóolcsvár (szlovákul: Nižný Olčvar) Kassaolcsvár településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 7 km-re keletre, a Tarca-folyó bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1303-tól az olcsvári birtok megoszlott, részben Szalánc várának uradalmához, részben az abaszéplaki apátsághoz tartozott. A két birtokos miatt a falu szintén két részre oszlott, melyek birtokosai 1337-ben Drugeth Vilmos és az apátság voltak. A pápai tizedjegyzék megemlíti Olcsvár István nevű papját is. Az 1598. évi összeírás szerint Alsóolcsvárnak 21 háza volt. A falu német jellegét csak a 17. században vesztette el, amikor a faluba új szlovák telepesek érkeztek és újra szláv többségű település lett. 1746-ban Alsóolcsváron 86 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Olcsva. v. Olcsvár. Abaúj Várm. Alsónak földes Ura Zombory, és több Uraságok, fekszik Felsőhöz közel, mellynek filiája, határjaik jól termők.”[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Olcsvár (Alsó), tót-magyar f., Abauj vmegyében, a Tarcza völgyében, Kassához keletre 1 órányira: 221 kath., 54 evang., 41 ref., 17 zsidó lak. Határa termékeny; legelője egészséges; rétjei kétszer kaszálhatók. F. u. Zombory és Olcsváry nemzetség.”[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Tovább keletre a Tárcza völgyében fekszik egymás mellett Felső- és Alsó-Olcsvár. Felső-Olcsvár 65 házzal és 400 tótajku lakossal bir. Postája helyben van, táviró-állomása Kassa. Kath. temploma a XIII. századból való. 1875-ben ujjáépitették, de rontottak is rajta; sokat veszitett eredetiségéből. Alsó-Olcsvárnak 55 háza és 315 tótajku lakosa van.[3]

1910-ben 243, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 23.)