Felsődobsza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsődobsza
Felsődobsza címere
Felsődobsza címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Gönci
Jogállás község
Polgármester Luterán András (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 3847
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 937 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 61,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsődobsza (Magyarország)
Felsődobsza
Felsődobsza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 15′ 22″, k. h. 21° 04′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 22″, k. h. 21° 04′ 22″
Felsődobsza (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Felsődobsza
Felsődobsza
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Felsődobsza weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsődobsza témájú médiaállományokat.

Felsődobsza község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában, Miskolctól közúton 35 kilométerre északkeletre.

Története[szerkesztés]

A terület az őskortól lakott, ezt bronzkori leletanyag bizonyítja. Területe egyike a legtekintélyesebb kőkori telepeknek. Az úgynevezett Várdombon a neolit korból származó védmű, földvár-pogányvár maradványai tisztán kivehetőek. Dobsza szláv eredetű név, így valószínű hogy az első lakosai, akiktől a nevét kapta szlovákok voltak, Doza, Dobsa, Dompsa alakban találjuk középkori oklevelekben. A középkorban királyi birtok volt (1219), egyik dombján földvár állt. Dobsza az akkori vizsolyi kerülethez tarzozott. 1332-ben már plébániája volt, Gábor dobszai plébánost említik az 133237 évi pápai tizedjegyzékben. A 15. század elején a Dobszai család birtoka, 1427-ben e családnak 22 jobbágy portája volt a községben. 1459-ben a község Csobádi Simon tulajdonában volt, amit (hűtlensége miatt) 1482-ben Szepesi Mihály nyert el. A török hódoltság alatt a törökök kifosztották. A községben 1715-ben csak 2 jobbágy és 2 zsellér család lakott, majd a 18. század közepén települt újra. 1720-ban vízimalmát említik. 1833-ban 118 háza, 907 római katolikus és református lakósa és egy református temploma volt. A falu bortermeléséről volt ismert, földesura a Bárczay és a Máriássy család. 1920-ig a lakosság létszáma 1347 főre emelkedett, majd a községet villamosították, vágóhidat és vízierőművet létesítettek.

Ma népszerű üdülőhely a Hernád folyó partján.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 82%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Környező települések[szerkesztés]

Hernádkércs (4 km), Kiskinizs (6 km), Nagykinizs (6 km), a legközelebbi város: Abaújszántó (9 km).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Felsődobsza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Források[szerkesztés]

  • A község rövid története 1920-ig. Forrásmunka: ABAÚJ-TORNA VÁRMEGYE története

További információk[szerkesztés]