Felsődobsza
| Felsődobsza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Gönci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Luterán András (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3847 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 937 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 61,72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Felsődobsza
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 15′ 22″, k. h. 21° 04′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 22″, k. h. 21° 04′ 22″ | |||
Felsődobsza
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
| |||
| Felsődobsza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsődobsza témájú médiaállományokat. | |||
Felsődobsza község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában, Miskolctól közúton 35 kilométerre északkeletre.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
A terület az őskortól lakott, ezt bronzkori leletanyag bizonyítja. Területe egyike a legtekintélyesebb kőkori telepeknek. Az úgynevezett Várdombon a neolit korból származó védmű, földvár-pogányvár maradványai tisztán kivehetőek. Dobsza szláv eredetű név, így valószínű hogy az első lakosai, akiktől a nevét kapta szlovákok voltak, Doza, Dobsa, Dompsa alakban találjuk középkori oklevelekben. A középkorban királyi birtok volt (1219), egyik dombján földvár állt. Dobsza az akkori vizsolyi kerülethez tarzozott. 1332-ben már plébániája volt, Gábor dobszai plébánost említik az 1332–37 évi pápai tizedjegyzékben. A 15. század elején a Dobszai család birtoka, 1427-ben e családnak 22 jobbágy portája volt a községben. 1459-ben a község Csobádi Simon tulajdonában volt, amit (hűtlensége miatt) 1482-ben Szepesi Mihály nyert el. A török hódoltság alatt a törökök kifosztották. A községben 1715-ben csak 2 jobbágy és 2 zsellér család lakott, majd a 18. század közepén települt újra. 1720-ban vízimalmát említik. 1833-ban 118 háza, 907 római katolikus és református lakósa és egy református temploma volt. A falu bortermeléséről volt ismert, földesura a Bárczay és a Máriássy család. 1920-ig a lakosság létszáma 1347 főre emelkedett, majd a községet villamosították, vágóhidat és vízierőművet létesítettek.
Ma népszerű üdülőhely a Hernád folyó partján.
Népcsoportok[szerkesztés]
A település lakosságának 82%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Környező települések[szerkesztés]
Hernádkércs (4 km), Kiskinizs (6 km), Nagykinizs (6 km), a legközelebbi város: Abaújszántó (9 km).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Felsődobsza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
Források[szerkesztés]
- A község rövid története 1920-ig. Forrásmunka: ABAÚJ-TORNA VÁRMEGYE története
