Felsődobsza

	Felsődobsza
	; Felsődobsza címere
	; Felsődobsza címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Gönci
Jogállás	község
Polgármester	Tóth László (Független)
Irányítószám	3847
Körzethívószám	46
	Népesség
Teljes népesség	937 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	61,72 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	15,23 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Felsődobsza Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 15′ 22″, k. h. 21° 04′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 22″, k. h. 21° 04′ 22″
	Felsődobsza Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
	Felsődobsza weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Felsődobsza témájú médiaállományokat.

Felsődobsza község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában, Miskolctól közúton 35 kilométerre északkeletre.

Története[szerkesztés]

A terület az őskortól lakott, ezt bronzkori leletanyag bizonyítja. Területe egyike a legtekintélyesebb kőkori telepeknek. Az úgynevezett Várdombon a neolit korból származó védmű, földvár-pogányvár maradványai tisztán kivehetőek. Dobsza szláv eredetű név, így valószínű hogy az első lakosai, akiktől a nevét kapta szlovákok voltak, Doza, Dobsa, Dompsa alakban találjuk középkori oklevelekben. A középkorban királyi birtok volt (1219), egyik dombján földvár állt. Dobsza az akkori vizsolyi kerülethez tarzozott. 1332-ben már plébániája volt, Gábor dobszai plébánost említik az 1332–37 évi pápai tizedjegyzékben. A 15. század elején a Dobszai család birtoka, 1427-ben e családnak 22 jobbágy portája volt a községben. 1459-ben a község Csobádi Simon tulajdonában volt, amit (hűtlensége miatt) 1482-ben Szepesi Mihály nyert el. A török hódoltság alatt a törökök kifosztották. A községben 1715-ben csak 2 jobbágy és 2 zsellér család lakott, majd a 18. század közepén települt újra. 1720-ban vízimalmát említik. 1833-ban 118 háza, 907 római katolikus és református lakósa és egy református temploma volt. A falu bortermeléséről volt ismert, földesura a Bárczay és a Máriássy család. 1920-ig a lakosság létszáma 1347 főre emelkedett, majd a községet villamosították, vágóhidat és vízierőművet létesítettek.

Ma népszerű üdülőhely a Hernád folyó partján.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994:
1994–1998: Sivák Imre (független)^[3]
1998–2002:
2002–2006:
2006–2010:
2010–2014: Luterán András (Fidesz-KDNP)^[4]
2014–2019:
2019-től: Tóth László (Független)^[1]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 70%-a magyar, 30%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[5]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,3%-a magyarnak, 21,8% cigánynak mondta magát (17,7% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52%, református 23%, görögkatolikus 1,2%, felekezeten kívüli 3,8% (19,7% nem válaszolt).^[6]