Sajószöged

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sajószöged
Sajószöged címere
Sajószöged címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Tiszaújvárosi
Jogállás község
Polgármester Dr. Gulyás Mihály[1]
Irányítószám 3599
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség 2182 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 161,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sajószöged (Magyarország)
Sajószöged
Sajószöged
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 45″, k. h. 20° 59′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 45″, k. h. 20° 59′ 44″
Sajószöged (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Sajószöged
Sajószöged
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Sajószöged weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajószöged témájú médiaállományokat.

Sajószöged község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tiszaújvárosi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A 35-ös főút mellett helyezkedik el, Tiszaújvárostól északnyugatra.
Vonattal elérhető a Tiszapalkonya-Erőmű–Tiszaújváros–Miskolc-vasútvonalon.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve személynévből keletkezett, alapja a szög = szeg, mely személynévnek is használatos volt (cegu). A szó az ék, sarok jelentésű "szög" névből származtatható. Általában olyan helyen jött létre ilyen nevű falu, település, ahol egy-egy folyó szöget alkot.

Története[szerkesztés]

A község neve először 1327-ben fordul elő oklevelekben, egy nemes nevében, aki az Abauj megyei Büdön mint királyi ember volt jelen. A községben élő nemesek de Szöged nevet használtak.

A 14. században a település birtokosai a Berentei és Peres, majd a Petri, majd 1425-ben mellettük egyes részbirtokokban a Hodászi és Siketh családok is. Szögedi Syketh Bálint később is birtokos volt itt. Birtokot szereztek it a sajóládi pálosok is, a 16. századközepén pedig a (szuhafői) Rinóth és Ludnai családok

A reformáció hamar elterjedt a községben, 1580-ban már önálló egyház volt. A település 1599-ben és 1705-ben leégett. A puszta hely betelepítésére sok jövevény, elsősorban szlávok települtek be, akik vallásuk szerint görög katolikusok voltak. A görög katolikus plébánia keletkezésére vonatkozó pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de annyit biztosan lehet tudni, hogy a török időben már állt. A római katolikus plébániát 1737-ben állították fel, és Szent Mihály tiszteletére szentelték fel.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Művelődési Ház és Könyvtár (grófi kastély)
  • Római katolikus templom
  • Görög katolikus templom
  • EU zászlópark
  • Játszópark
  • I. világháborús emlékmű
  • II. világháborús emlékmű
  • Általános iskola
  • Idősek otthona (Beniczky-kastély)

Források[szerkesztés]

  • Lehoczky Alfréd: Hétszáz év a Bükk és a Tisza táján (Miskolc, 2000) ISBN 963 9280 12 7

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]