Nemesi előnév
A nemesi előnév (praedicatum) Magyarországon a nemesi származásra utal. Eredetileg azt a földterületet jelölte, amelyet a királynak tett valamely szolgálatért hűbér gyanánt kaptak. A későbbiek során az egyes családi ágak elkülönítésére második előnévként a lakóhelyet is jelölhette, illetőleg a földterület adományozása nélküli nemességet szerzők (armalista, vagy ún. „diplomás nemesek”) esetében kitalált előnevek is előfordultak. Elméletileg akárhány előnevet használhattak, ez azonban mindig királyi (kancelláriai) jóváhagyáshoz volt kötve. E szigorú rendelkezés hátterében az állt, hogy a nemességet kiváltságok illették meg egészen 1848-ig, sőt bizonyos tekintetben (főrendiházi tagság) ezt követően is. A nemesi előnév csak apai ágon volt továbbvihető, de a leánygyermek még örökölte. Jellemzően a családok csak egy nemesi előnévvel rendelkeztek, de nem volt ritka, hogy kettővel. Nagyon kevesen hármat is viseltek, ahogy például: a gróf szapári, muraszombati és széchyszigeti Szapáry család,[1] valamint a gróf pribéri, vuchini és dunaszekcsői Jankovich-Bésán család. Az ippi, érkeserűi, rogozi, bélmezei Fráter család négy nemesi előnevet viselt, azonban több ízben (újság cikkekben, gyászjelentéseken) csak kettőt vagy hármat tüntettek fel.[2][3] Az előnevek száma utalt arra, hogy több földbirtokadományt is szereztek illetve, utalhatott még arra is, hogy a nemesi címet régen szerezték. Szintén találkozhatunk több főnemesi családdal, akik csak egyetlen nemesi előnevet viseltek, bár több is megillette volna pl.: gróf nagykárolyi Károlyi család, gróf széki Teleki család, gróf erdődi Pálffy család.
Az egy vagy több előnevet Magyarországon a nemes úr és családja vezetékneve előtt folyó szövegben kisbetűvel kezdve, mai helyesírással kell írni,[4][5] például: rákóci és felsővadászi II. Rákóczi Ferenc,[6] nagybányai Horthy Miklós, udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos.[7] A bárók, grófok, hercegek stb. esetében a nemesi előnevet a cím után használták, például: báró altorjai Apor Vilmos. 1940-ben a 280.932/1940 számú belügyminiszteri rendelet szabályozta a rangok, nevek sorrendjét.[8] Az a nemes, aki nemesi származását hetedíziglen igazolni tudta, megkapta az udvarképességet jelentő királyi kamarás címet.[9]
Az előnév eredete a középkorra tehető, és Európa sok országában általánossá vált. Német nyelvterületen a von, Németalföldön a van, az újlatin nyelveket használók a da, de szócskát használták, ám ugyanígy megtalálható hasonló például a cseheknél és a lengyeleknél is. A kornak megfelelő latin nyelvű alakja a de vagy az ex. Csak azok használhatták, akik számára feudális uralkodójuk azt az adományozással együtt engedélyezte. A nemesi előnevek a latin nyelvű szövegekben, a de szócska után szerepeltek, amely a származási helyet jelezte. Abban az esetben, amikor több nemesi előneve volt a személynek, az et szócskát használták, amely egyszerűen „és” volt: Franciscus Rákóczi de Rákócz et Felsővadász; Nicolaus Horthy de Nagybánya; Ludovicus Kossuth de Udvard et Kossuthfalva stb.
Erdélyben az előnevek nem mindig nemesi előnevek, hanem a lakóhelyet jelölik. Különböző előnevűek lehettek mind ugyanannak a családnak a leszármazottai (pl. kisbaconi, középajtai, nagysolymosi, bessenyői stb. a Benkő családé).[5]
A nemesi előnevek használatának tilalma[szerkesztés]
Magyarországon a nemesi előnevek használatát az 1947. évi IV. törvény megtiltotta.[10] E törvényt a rendszerváltást követően többen bírálták, egészének vagy egyes részeinek megsemmisítése érdekében több alkalommal fordultak az Alkotmánybírósághoz is, de az se részeiben, se egészében nem találta az alaptörvénnyel ellentétesnek.[11] Az Országgyűlés ugyancsak fenntartotta a törvényt, amikor az 1989-ig született jogszabályok jelentős részét hatályon kívül helyezte egy deregulációs csomagban.[12]
Az Alkotmánybíróság 2009-ben született határozatában ugyanakkor megállapította azt is, hogy a tilalomhoz nem fűződik szankció, így a magánérintkezésben nem kényszeríthető ki. „Az állam meghatározhatja, hogy az anyakönyvbe milyen adatok kerülhetnek bejegyzésre, a magánérintkezésben történő névhasználat azonban a privátautonómia része.”
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár -gyászjelentések - gróf Szapáry Pál
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár -gyászjelentések - Fráter Ferenc
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár -gyászjelentések - Fráter Emil
- ↑ Helyesírás, Osiris, Bp., 2004, 167-169. o.
- ↑ a b Előnév (Heraldikai lexikon, Hozzáférés: 2019. február 26.)
- ↑ Breznai kiáltvány Archiválva 2015. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben: még Felső-Vadászi Rákóczi az eredeti nemesi előnév
- ↑ A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás: 12., 151., 153. és 165. pont
- ↑ Belügyminiszteri rendelet a „rang és cím anyakönyvi bejegyzésére vonatkozó szabályok módosításáról és kiegészítéséről” (1940. május 18.)
- ↑ Magyar Katolikus Lexikon
- ↑ Az 1947. évi IV. törvény egyes rangok és címek megszüntetéséről. [2008. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 16.)
- ↑ Az Alkotmánybíróság 988/B/2009. (X. 25.) AB határozata
- ↑ 2007. évi LXXXII. törvény egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről
Források[szerkesztés]
- Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve, 1897 (részlet)
- Heraldikai lexikon: Előnév (Wikibook-szócikk)
- Dr. Harmath Arisztid Sándor: A nemesi előnevek titkai Archiválva 2013. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben