Jankovich-Bésán család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A gróf pribéri, vuchini és dunaszecskői Jankovich-Bésán család címere (a Siebmacher-féle könyvből)

A pribéri, vuchini és dunaszekcsői nemes és gróf Jankovich-Bésán család egy újkori magyar nemesi, majd főnemesi család.

Története[szerkesztés]

A Jankovich-Bésán család öreglaki kastélya

A jómódú köznemesi Jankovich családtól származó szőlősgyöröki születésű pribéri és vuchini Jankovich József (18251914), öreglaki nagybirtokos, felsőházi tag,[1] a Jankovich-Bésán családot alapította meg. Jankovich József szülei pribéri és vuchini Jankovich István (17931865) földbirtokos, és báró Laffert Amália (18001828) asszony voltak; Jankovich István, a szőlősgyöröki Jankovich család földbirtokán született, azonban gyakran tartózkodott a Verőce megyei Terezováci birtokán, Szlavóniában, ahol végül el is hunyt. Jankovich Istvánné báró Laffert Amália szülei a német főnemesi származású báró Laffert Vince (17621834), királyi kamarás, huszárhadnagy, Pest vármegye táblabírája, földbirtokos, a Ludovika Akadémia egyik alapítója, és báró Wittorf Ilona (17671811), csillagkeresztes hölgy voltak. Jankovich József apai nagyapja, pribéri és vuchini Jankovich János (17531817), királyi táblai ülnök 1780 és 1785 között, majd (a Jozefinizmus idején) a Fellebbviteli Tábla tanácsosa lett 1786-tól és 1789-ig, 1790-ben pedig septemvir, földbirtokos; az anyai nagyanyja, Jankovich Jánosné báró Püchler Terézia (17581852), akinek a szülei az osztrák származású báró Püchler Károly József, földbirtokos, II. József magyar király kabineti titkára, és Anna Marie von Ungerchtsperg voltak. Jankovich János (17531817) szeptemvirnek a szülei pedig az igen tehetős köznemes Jankovich Antal (1730-1765), nagybirtokos, és galánthai Fekete Júlia (1734-1815) voltak. A Mária Terézia kori úrbérrendezésen, Jankovich Antal özvegye 15 úrbéri birtokkal rendelkezett Somogy vármegyében: összesen 2869 úrbéri holdja, 263 jobbágya és 88 zsellére volt.[2]

Jankovich József (1825-1914) feleségül vette a tehetős vizeki Tallián családbeli, ádándi születésű vizeki Tallián Matild (1821-1888) kisasszonyt, akinek az atyja, vizeki Tallián Boldizsár (1781-1834) császári és királyi kamarás, Somogy vármegye alispánja, táblabíró, földbirtokos volt. Tallián Matild nagyszülei pedig vizeki Tallián Antal (1751-1820), királyi tanácsos, táblabíró, aranysarkantyús vitéz, és dunaszekcsői Bésán Júlianna (1760-1819) úrnő voltak. A vizeki Tallián családnak a birtokállományának a jelentősebb része, pedig az ősrégi és előkelő dunántúli kihalt osztopáni Perneszy családtól való volt, akikből vette származását; Jankovich Józsefné Tallián Matild ősanyja, osztopáni Perneszy Anna Julianna, vizeki Tallián Gergely soproni harmincadosnak a felesége, akinek a szülei, osztopáni Perneszy István (fl. 1647–†1663), a zalalövői vár főkapitánya, zalai és somogyi földbirtokos és nyéki Rauch Zsuzsanna voltak.

1888. december 22-én, pribéri és vuchini Jankovich József (1825-1914), öreglaki nagybirtokos, felsőházi tag, királyi engedéllyel felvette a Jankovich-Bésán kettős vezetéknevet, valamint a "dunaszekcsői" nemesi előnevet, mivel az 1887-ben kihalt dunaszekcsői Bésán család birtokait is ő örökölte meg.[3] A dunaszekcsői uradalom derék földesura, Jankovich-Bésán József, egyik legnagyobb adófizetője volt Baranya vármegyének. Néha ellátogatott a felesége révén szerzett Dunaszekcsőre, de leginkább állandóan a Somogy vármegyében lévő öreglaki uradalmának kastélyában tartózkodott (az öreglaki uradalmat a Jankovich család 1687-től birtokolta, amikor ősük, Jankovich György, házasságot kötött szlavetichi Orsich Ilonával). Jankovich József jó barátja, a szintén osztopáni Perneszy család leszármazottja és örököse, zalalövői Csapody Pál, a Somogy megyei ádándi földbirtokán nagy kastély tulajdonosa volt. Csapody Pál gyakran ellátogatott a Verőce megyei terezováci Jankovich vadászkastélyba, ahol végül is barátja társaságában egy hirtelen szívszélhűdés következtében hunyt el.[4] Jankovich-Bésán József és vizeki Tallián Matild gyermekei között: Jankovich-Bésán Elemér (1853-1917), Jankovich-Bésán Géza (1857-1904), valamint Jankovich-Bésán Matild Róza (18541935), akinek a férje eörményesi és karánsebesi báró Fiáth Pál (18501935) volt.

Jankovich-Bésán József és vizeki Tallián Matild fia, Jankovich-Bésán Elemér (1853-1917), földbirtokos, 1882. május 8.-án, nagymagyari Magyary-Kósa Ilka (1859-1908) úrhölggyel házasodott meg. A frigyükből származó gyermek, Jankovich-Bésán Endre (1884-1936), országgyűlési képviselő, nagybirtokos, IV. Károly koronázásakor, 1916. december 30-án grófi címet kapott.[5] Az adományozásakor, Jankovich-Bésán Endre unokatestvére, Jankovich-Bésán Géza (1857-1904), és Pozsonyi Katalin (1863-1956) fia, Jankovich-Bésán József (1896-1972), a főrendiház örökös tagja, szintén grófi címet szerzett. Gróf Jankovich-Bésán Endre 1906. október 4.-én Budapesten vette feleségül báró zágoni Szentkereszty Johanna (18801933) kisasszonyt, akinek a szülei báró zágoni Szentkereszty Béla (18511925), háromszéki főispán, és a bukaresti születésű floresti és vizuresti Floresco Mária (18571919) asszony voltak. Jankovich-Bésán József (1896-1972), 1921. június 15.-én Budapesten vette el gróf nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay Mária Antónia (18981970) kisasszonyt, akinek a szülei gróf Lónyay Menyhért (18731937) és malomvízi Kendeffy Ilona (18731958) voltak. Jankovich-Bésán Endre gróf (1884-1936), legitimista nagybirtokos, 1922-től az ugedi kerületben pártonkívüli országgyűlési képviselő a második nemzetgyűlésben, 1926-tól a Keresztény Gazdasági Párt képviselője. Az első világháború alatt 26 hónapig szolgált a Vilnius császár-huszároknál a fronton, majd a háború utolsó évében hat dunántúli vármegyének élelmezési kormánybiztosa volt Veszprém székhellyel. A tanácsköztársaság után ismét bevonult katonának és 1921 áprilisában szerelt le, mint szolgálaton kívüli százados.[6]

Jankovich-Bésán Endre gróf és Szentkereszty Johanna bárónő leszármazottai ma a Dél-afrikai Köztársaságban, míg Jankovich-Bésán József gróf és Lónyay Mária Antónia grófnő unokái és dédunokái Budapest és Bécs környékén élnek.

A család leszármazási táblája[szerkesztés]

Jankovich István, 1715-től Somogy vármegye főszámvevője, 1715-től főszolgabíró, földbirtokos, és biszági Geréczy Katalin frigyéből:

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. familysearch.org Jankovich-Bésán József gyászjelentése
  2. Fónagy Zoltán. (2013). A Nemesi Birtokviszonyok az Úrbérrendezés Korában. Adattár II. MTA. Budapest. 1030. o.
  3. familysearch.org Tallián Antalné Bésán Julianna gyászjelentése
  4. "Jankovich-bésán%20József"%20&pg=207&layout=s Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)1914-06-28 / 26. szám
  5. - K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 73. kötet - 358-359. oldal
  6. 1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyűlési almanach. Budapest, 1932.