Jankovich család (pribéri)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A pribéri és vuchini Jankovich család címere a Siebmacher-féle könyvből (1642)

A pribéri és vuchini nemes és gróf Jankovich család egy horvát származású magyar nemesi, majd főnemesi család.

Története[szerkesztés]

A legkorábbi adatok a családról a XVII. századból valók, első ismert tagja Jankovich György, aki szlavetichi Orssich Ilonát vette feleségül. Orssich Ilona a Tahy birtokok örököse volt, így hozományként a Jankovichok kezébe nagy terület került. Jankovich Györgyné szlavetichi Orssich Ilonának a szülei szlavetichi Orssich Kristóf, földbirtokos és báró Tahy Margit voltak; Tahy Margit szülei pedig báró Tahy Ferenc (†1573), magyar királyi főlovászmester, földbirtokos és gróf Zrínyi Ilona voltak. Orssich Kristófné Tahy Margitnak az anyai nagybátyja gróf Zrínyi IV. Miklós (15081566), a szigetvári hős, a költő és hadvezér.

Jankovich György és Orssich Ilona fiai 1642. február 20-án III. Ferdinándtól címerújítást kaptak. György három fia közül csak Jankovich Jánosnak (fl. 1642), földbirtokos, Alsólendva kapitányának voltak leszármazottai. Jankovich János feleségül vette brukunyeveczi Mikulics Éva kisasszonyt, akitől született fia Jankovich István (†1708. május 25.), földbirtokos. Jankovich István hitvese nagygörbői Szűcs Katalin asszony. Jankovich István életének nagy részét a birtokügyek rendezése annyira lekötötte, hogy csak fia, az ifjabbik Jankovich István (†1750) tudta befejezni. A Jankovich család ősi fészke Pregradához tartozó Kosztel; a Pregrada település eltorzult neve után a Jankovich család használja az első nemesi előnevét: "pribéri"-t.[1]

Ez az ifjabb Jankovich István (†1750), 1714-től már Somogy vármegye főszolgabírája volt, ezzel a családból az első volt, aki a közügyekben is részt vett. Kétszer nősült meg: először elvette biszági Geréczy Katalint, biszági Geréczy Ádám és báró ákosházi Sárkány Krisztina lányát, majd 1744. április 9.-én Szőlősgyörökön kesselőkeői Majthányi Viktória bárónőt vette el. Az ekkor már hatalmasra duzzadt birtokok egy részét lányai hozományként elvitték, de fiának, Jankovich Antalnak így is bőven maradt. A rendkívüli tehetős köznemes pribéri Jankovich Antal (1730-1765), horvátországi követ, királyi tanácsos, földbirtokos, 1752. november 9.-én vette el Csabrendeken galánthai Fekete Júlia (1734-1815) úrleányt, galánthai Fekete József és séllyei Nagy Erzsébet lányát. A Mária Terézia kori úrbérrendezésen, Jankovich Antal özvegye 15 úrbéri birtokkal rendelkezett Somogy vármegyében: összesen 2869 úrbéri holdja, 263 jobbágya és 88 zsellére volt.[2] A házasságukból egy leány- és egy fiúgyermek született: Jankovich Mária Anna (1752-1823), gróf trakostyáni Draskovich Ferenc Xavér (1756-1817) felesége, és pribéri Jankovich János (1754-1817). Jankovich Antal korai halála után özvegye vigyázott a családi vagyonra, majd fia Jankovich János (1754-1817) egy tekintélyes örökséget szerzett meg. Jankovich János (1754-1817) 1779. október 1.-én vette el a főnemesi származású báró Püchler Terézia (1758-1852) kisasszonyt. Özvegy pribéri Jankovich Jánosné báró Püchler Terézia 1820. július 20-án I. Ferenc magyar királytól birtokadományt szerzett a verőcei "Vuchin" földbirtokra. Innentől fogva a nemesi család a "pribéri és vuchini" nemesi előneveket használta.[3]

Jankovich János és báró Püchler Terézia házasságából két fiúgyermek született: ifjabb Jankovich Antal (1784-1849), akinek a neje gróf németújvári Batthyány Alojzia (1787-1820); a másik fia, Jankovich István (1793-1865) volt, aki elvette báró Laffert Amália (1800-1828) kisasszonyt. János gyermekeivel a család két ágazatra szakadt, Antal és István ágára. Ifjabb Jankovich Antal (1784-1849) helytartótanácsi titkár, kamarás és aranysarkantyús vitéz volt, fia Jankovich László (1816-1895), Verőce és Somogy vármegye főispánja lett, feleségül vette vizeki Tallián Rozáliát (1823-1890), akinek az atyja vizeki Tallián Boldizsár (1781-1834) császári és királyi kamarás, Somogy vármegye alispánja, táblabíró volt. 1885-ben Jankovich László grófi rangra emelkedett.

Gróf pribéri és vuchini Jankovich László unokatestvére, azaz Jankovich István és báró Laffert Amália gyermeke, Jankovich-Bésán József (18251914), öreglaki nagybirtokos, felsőházi tag, szintén elvette vizeki Tallián Boldizsár egyik lányát, vizeki Tallián Matild (1821-1888) kisasszonyt. Matild nagyanyja vizeki Tallián Antalné dunaszekcsői Bésán Julianna volt, és örökölve az 1887. december 22.-én kihalt dunaszekcsői Bésán család birtokait, Jankovich József felvette a Jankovich-Bésán kettős nevet. Az uralkodó a birtokai, valamint a kettős vezetékhasználatához való engedélyt, illetve a "dunaszekcsői" nemesi előnevet adományozta neki.

A család mindkét ágának élnek leszármazottai ma is.

A család leszármazási táblája[szerkesztés]

Jankovich János (fl. 1642), földbirtokos. Hitvese: brukunyeveczi Mikulics Éva

A család címere[szerkesztés]

Borovszky monográfiája így ír az 1642-ben adományozott címerről: Az ősi czímer, melyet a grófi ág is változatlanul megtartott: hasított pajzs, jobbmezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágva, a bal kék mezőben, zöld hármas halmon ágaskodó arany a oroszlán első ballábával csúcsával a halmon nyugvó kivont kard arany markolatát tartja.

Sisakdísz: két fekete sasszárny között három lefelé fordított és ezüsthegyeikkel érintkező aranytollú fekete nyíl, középen vörös szalaggal átkötve. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.

A család kiemelkedőbb tagjai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csányi Ferenc, öreglaki plébános. Adatok a pribérdi és vuchini Jankovich-család történetéhez
  2. Fónagy Zoltán. (2013). A Nemesi Birtokviszonyok az Úrbérrendezés Korában. Adattár II. MTA. Budapest. 1030. o.
  3. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 64. kötet - 408 - 409. oldal
  4. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Wenckheim Józsefné Jankovich Stefánia
  5. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Wenckheim József