Niczky Kristóf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Niczky Kristóf
Niczky Kristóf.jpg
A Magyar Királyság tárnokmestere
Hivatali idő
1783. augusztus 14.1786. december 21.
Előd Csáky János
Utód Jankovics Antal
A Magyar Királyság országbírója
Hivatali idő
1786. december 21.1787. december 26.
Előd Csáky János
Utód Zichy Károly

Született 1725. február 11.
Sümeg
Elhunyt 1787. december 26. (62 évesen)
Buda

Házastársa Jankovich Katalin
Gyermekei Niczky István
Foglalkozás
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Niczky Kristóf témájú médiaállományokat.
Gróf Niczky Kristóf
Gróf Niczky Kristóf aláírása
Kőszeg - Az egykori iskola emléktáblája. Niczky gróf alakja balra fent a babérkoszorúval körülvett melldomborműn (1780-ból)

Niczki gróf Niczky Kristóf, Christophorus Niczky (Sümeg, 1725. február 11.[1]Buda, Vár, 1787. december 26.) a Szent-István-rend lovagja, tárnokmester, országbíró, királyi személynök. II. József főtanácsadója. Niczkifalvay Gróf Niczky Kristóf Magyar Ország Birája, és ugyan azon Országban az Oskolabéli Tudományoknak fő Gyámolója és Gondviselője.

Élete[szerkesztés]

Szülei gróf Niczky György Zala vármegyei és Somogy vármegyei alispánja, királyi itélőmester és bocsári Svastics Julianna voltak.[2] Niczky Kristóf a kőszegi jezsuita gimnáziumban, majd pozsonyi akadémián és a bécsi egyetemen végezte tanulmányait. 1751-ben tanácsos a magyar udvari kamaránál. 1764-ben a kancellárián tanácsos. Az 1764-ben Mária Terézia által alapított Magyar Királyi Szent István-renddel és annak kis keresztjével tüntették ki 1765-ben. Ebben az évben, 1765. november 5.-én grófi rangot is kapott.[3] 1767-től valóságos belső titkos tanácsos. 1776-tól a győri és pécsi tankerület főigazgatója. 1778-ban életének legfontosabb mozzanata királyi biztosként a temesi bánságnak az anyaországhoz való visszacsatolása volt. Mária Terézia királynő 1779. április 23-án az ő javaslata alapján hasította ki a visszacsatolt részből Temes, Torontál és Krassó vármegyéket, melyeket – mint egyúttal temesi gróf – ő szervezett újra, Krassót kivéve. Az új Temes vármegye első főispánja a bekebelezési ügyek királyi biztosa Niczky Kristóf gróf lett. A királynő ráruházta egyúttal a temesi gróf ősi méltóságát is.

1782. októberétől a magyar kamara elnöke, királyi kincstartó és a közoktatásügy főfelügyelője. 1783. augusztus 14-én tárnokmesterré és a Helytartótanács elnökévé nevezték ki, 1786-ban országbíró, 1787-ben perszonális lett. Tisztségét haláláig, 1787-ig viselte. Óriási birtokai voltak Sopron, Vas, Zala, Somogy és Veszprém vármegyékben. Összesen 28 úrbéri birtoka volt Mária Terézia korában, 15912 úrbéri holdja, 690 jobbágyja és 45 zsellére. A legnagyobb úrbéri birtoka az igen nagy Somogy vármegyei berzencei földbirtok, amely 3240 úrbéri holdas volt.[4]

Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]

1745-ben feleségül vette pibéri Jankovich Katalint (1726-1784), Jankovich István Somogy vármegye főszolgabírája és Geréczy Erzsébet lányát.[5][6] A házasságból három gyermeke született:

  • gróf niczki Niczky György (c. 1750-1814) kerületi táblai ülnök, verőcei főispán, titkos tanácsos. Felesége gróf németújvári Batthyány Izabella (1751-?).
  • gróf niczki Niczky István (c. 1750- 1778) 1777-től körösi főispán. Felesége gróf galánthai Esterházy Mária (1757-1820).
  • gróf niczki Niczky Anna Mária (1757-1787). Férje gróf Schmidegg László (1746-1816) kamarás, kapitány, somogyi insurgens ezredes.

Emlékezete[szerkesztés]

A II. József felvilágosult abszolutizmusát feltétlenül támogató Niczkyt a nemesi rendek az idegen önkényuralmi törekvések fő eszközének tartották, a halálakor írt gúnyversek hazaárulónak nevezik.

Itt fekszik a sérült hazának ostora,
Kitül szabadság vett örök sebet.
Itt fekszik átkozott anyának rossz fia,
Hitet szegő rossz férj, s rosszabb atya.
Kiben nem érzett a kemény szív másért,
Magának élt, magát nyaló barom.
Udvar mosolygását kereste csillagát
Megdűlt hazánknak vesztével is.
Vándor! kiben pezseg magyar vér, sírkövét
Látván, kevés koráig megállapodj,
Csak még lepökheted, s ragaszthatsz átkokat
Halmára, hol rothad hazánk döge.
[1]

Kőszegen a Jurisics téren a volt jezsuita iskola falán áll emléktáblája. A babérkoszorúval körülvett melldomborműve a tábla felső részét foglalja el. Mellén a Szent István-rend középkeresztje látható. A tábla alsó részén olvasható latin nyelvű szöveg Niczky Kristóf érdemeit és tisztségeit sorolja fel. A táblát 1780-ban, még Niczky életében állították. Így tulajdonképpen az első magyarországi emléktáblák egyikének tekinthető.

Művei[szerkesztés]

  • Staats-Kenntniss von Ungarn (kéziratban)
  • Historia politica litteraria (kéziratban)
  • Tractatus de pactis et transactionibus (Viennae, 1744)

Irodalom[szerkesztés]

  • Szentkláray Jenő: Gróf Niczky Kristóf életrajza (Pozsony - Budapest, 1886)
  • Dugonics András: Etelka (regény, Pozsony és Kassa, 1788)
  • Jókai Mór: Rab Ráby (regény, Pozsony, 1879)
A jozefinista elveirõl híres Ráby Mátyás, aki az elvei miatt keveredett összetűzésbe a Pest megyei hatóságokkal, renitens magatartásáért börtönbe került. Amikor a Rábyt kísérő rendőrbiztos – tiltakozva a bebörtönzés ellen – felmutatta a császár menlevelét, Niczky gróf, a helytartótanács elnöke így válaszolt: „a császár parancsoljon Bécsben, Magyarországon én parancsolok; önök pedig ha folytatnák tovább is akadékoskodásukat, könnyen abban a szerencsében részesülhetnek, hogy egy helyre kerülnek Rábyval.”

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://genealogy.euweb.cz/hung/jankovich1.html
  2. Szluha Márton (2012) Vas vármegye nemes családjai II kötet. Heraldika kiadó. 228.o.
  3. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 47. kötet – 323-327. oldal
  4. Fónagy Zoltán. (2013). A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. Adattár II. MTA. Budapest. 1211.o.
  5. http://genealogy.euweb.cz/hung/jankovich1.html#J
  6. Szluha Márton (2012) Vas vármegye nemes családjai II kötet. Heraldika kiadó. 228.o.

Forrás[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Elődje:
gr. Patachich Iván
Verőce vármegye főispánja
1766–1783
Verőce vármegye címere
Utódja:
gr. Niczky György