Cabuna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cabuna
Cabuna központja.
Cabuna központja.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségSuhopolje
Jogállás falu
Irányítószám 33412
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség787 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság116 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cabuna (Horvátország)
Cabuna
Cabuna
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 45′ 30″, k. h. 17° 34′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 30″, k. h. 17° 34′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Cabuna témájú médiaállományokat.

Cabuna falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Suhopoljéhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőce központjától légvonalban 16, közúton 17 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 8 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység északi lábánál fekszik. A Drávamenti (Varasd-Eszék) főút és a Zágráb-Eszék vasútvonal is áthalad rajta. Vasútállomása van.

Története[szerkesztés]

A települést valószínűleg hercegovinai, kelet-boszniai és montenegrói szerb betelepülők alapították a 17. században a török uralom alól felszabadított területen. Később az ország különböző részeiről horvát telepesek is érkeztek. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Czabuna” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czabuna” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czabuna” néven 52 házzal, 81 katolikus és 220 ortodox vallású lakossal szerepel.[3]

A falu a 18. század közepén a Jankovich család birtoka lett. Területe a család birtokának két részre (a suhopoljei és a vocsini uradalom között) osztása után 1817-ben a vocsini uradalom része maradt. A 19. század második felében a vocsini uradalmat is felosztották és Cabuna uradalmi központ lett. Birtokosa 1919-ig bribiri és vocsini gróf Jankovich I. Aladár volt. Ő építtette 1880 körül uradalmi központként a Jankovich-kastélyt a Papuk-hegység és a Drávamenti-síkság határán. Az uradalom területe rendkívül gazdag és termékeny volt. Akkoriban feljegyezték, hogy évente mintegy ezer fácánt neveltek a vadászat céljára. Európa egyik legkeresettebb lófajtáját, lipicai lovakat is tenyésztettek itt. A család igazgatása alatt a település is nagy fejlődésen ment át. Ebben az időszakban építették fel a plébániatemplomot is.

A település Verőce vármegye Verőcei járásának része volt. 1857-ben 591, 1910-ben 1.184 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 37%-a horvát, 27%-a szerb, 22%-a magyar, 13%-a német anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1942-ben megalapították a helyi plébániát. A magyar és német lakosság a II. világháború alatti üldöztetések miatt elmenekült. 1991-ben 130 főnyi lakosságának 67%-a horvát, 22%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991. november 12-én légitámadás érte a falu határában közlekedő vonatot, melynek következtében a vasúti pályatest és néhány vagon súlyosan megrongálódott. Polgári személyek is sérültek meg a támadásban. 2011-ben a településnek 787 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
591 778 894 1.018 1.188 1.184 1.122 1.229 1.137 1.118 1.164 1.153 983 897 897 787

(1981-ig az 1991-ben különvált Jugovo Polje, 1948-tól 1991-ig a 2001-ben hozzácsatolt Nova Cabuna lakosságával együtt.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Rózsafüzér Királynője tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1906-ban épült historizáló stílusban az 1868-ban épített kápolna helyén. 1907 júniusában eredetileg Szent Klotild tiszteletére szentelték fel. A suhopoljei plébánia filiája volt és csak kéthetente celebráltak szentmisét benne. 1942-ben önálló plébánia székhelye lett.
  • A Jankovich-kastélyt 1880 körül építette akkori birtokosa gróf Jankovich I. Aladár klasszicista-historizáló stílusban. A kastély négyszög alaprajzú, emeletes épületként létesült, melyhez később két, merőleges irányú földszinti szárnyat építettek, mely az északnyugati oldalon L, a délkeleti oldalon U alaprajzú volt. A reprezentatív főhomlokzat az egykori díszkert felé nézett. Sajnos az épületről a kellő kutatás hiányában kevés adat áll rendelkezésre. Egykori formája a korabeli fényképek alapján képzelhető el. A kastély környezete már a két világháború között pusztulásnak indult. Végzetét a II. világháború okozta. A háború végén az épület teljesen kiégett és minden berendezése elpusztult. A háború után részben helyreállították, majd az 1970-es években ide költözött az iskola, de a teljes felújítás sohasem történt meg, mert a megyei vezetés nem támogatta. Az épület ma csupasz falakkal, nagyrészt tető nélkül, romosan áll. Környezete teljesen elhanyagolt, benőtte a bozót és a gaz. Hasznosítására terv is készült, mely szerint a felújítás után kórházként működne. Erre a környezete alapján nagyon alkalmas lenne.
  • Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt pravoszláv haranglába a falu főutcáján áll. A kis számú pravoszláv hívő a donji meljani parókiához tartozik.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a suhopoljei elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik. Az iskola mai épülete 2000-ben épült. Ma mintegy 20 tanulója van.

Sport[szerkesztés]

Az NK Techničar Cabuna labdarúgóklubot 1947-ben alapították. Jelenleg a megyei 2. liga keleti csoportjában szerepel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]