Cabuna
| Cabuna | |
 | |
| Cabuna központja. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Suhopolje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33412 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 606 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 116 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 45′, k. h. 17° 35′Koordináták: é. sz. 45° 45′, k. h. 17° 35′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cabuna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cabuna falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Suhopoljéhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Verőce központjától légvonalban 16, közúton 17 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 8 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység északi lábánál fekszik. A Drávamenti (Varasd-Eszék) főút és a Zágráb-Eszék vasútvonal is áthalad rajta. Vasútállomása van.
Története[szerkesztés]
A települést valószínűleg hercegovinai, kelet-boszniai és montenegrói szerb betelepülők alapították a 17. században a török uralom alól felszabadított területen. Később az ország különböző részeiről horvát telepesek is érkeztek. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Czabuna” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czabuna” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czabuna” néven 52 házzal, 81 katolikus és 220 ortodox vallású lakossal szerepel.[3]
A falu a 18. század közepén a Jankovich család birtoka lett. Területe a család birtokának két részre (a suhopoljei és a vocsini uradalom között) osztása után 1817-ben a vocsini uradalom része maradt. A 19. század második felében a vocsini uradalmat is felosztották és Cabuna uradalmi központ lett. Birtokosa 1919-ig bribiri és vocsini gróf Jankovich I. Aladár volt. Ő építtette 1880 körül uradalmi központként a Jankovich-kastélyt a Papuk-hegység és a Drávamenti-síkság határán. Az uradalom területe rendkívül gazdag és termékeny volt. Akkoriban feljegyezték, hogy évente mintegy ezer fácánt neveltek a vadászat céljára. Európa egyik legkeresettebb lófajtáját, lipicai lovakat is tenyésztettek itt. A család igazgatása alatt a település is nagy fejlődésen ment át. Ebben az időszakban építették fel a plébániatemplomot is.
A település Verőce vármegye Verőcei járásának része volt. 1857-ben 591, 1910-ben 1.184 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 37%-a horvát, 27%-a szerb, 22%-a magyar, 13%-a német anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1942-ben megalapították a helyi plébániát. A magyar és német lakosság a II. világháború alatti üldöztetések miatt elmenekült. 1991-ben 130 főnyi lakosságának 67%-a horvát, 22%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991. november 12-én légitámadás érte a falu határában közlekedő vonatot, melynek következtében a vasúti pályatest és néhány vagon súlyosan megrongálódott. Polgári személyek is sérültek meg a támadásban. 2011-ben a településnek 787 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 591 | 778 | 894 | 1.018 | 1.188 | 1.184 | 1.122 | 1.229 | 1.137 | 1.118 | 1.164 | 1.153 | 983 | 897 | 897 | 787 |
(1981-ig az 1991-ben különvált Jugovo Polje, 1948-tól 1991-ig a 2001-ben hozzácsatolt Nova Cabuna lakosságával együtt.)
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Rózsafüzér Királynője tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[6] 1906-ban épült historizáló stílusban az 1868-ban épített kápolna helyén. 1907 júniusában eredetileg Szent Klotild tiszteletére szentelték fel. A suhopoljei plébánia filiája volt és csak kéthetente celebráltak szentmisét benne. 1942-ben önálló plébánia székhelye lett.
- A Jankovich-kastélyt[7] 1880 körül építette akkori birtokosa gróf Jankovich I. Aladár klasszicista-historizáló stílusban. A kastély négyszög alaprajzú, emeletes épületként létesült, melyhez később két, merőleges irányú földszinti szárnyat építettek, mely az északnyugati oldalon L, a délkeleti oldalon U alaprajzú volt. A reprezentatív főhomlokzat az egykori díszkert felé nézett. Sajnos az épületről a kellő kutatás hiányában kevés adat áll rendelkezésre. Egykori formája a korabeli fényképek alapján képzelhető el. A kastély környezete már a két világháború között pusztulásnak indult. Végzetét a II. világháború okozta. A háború végén az épület teljesen kiégett és minden berendezése elpusztult. A háború után részben helyreállították, majd az 1970-es években ide költözött az iskola, de a teljes felújítás sohasem történt meg, mert a megyei vezetés nem támogatta. Az épület ma csupasz falakkal, nagyrészt tető nélkül, romosan áll. Környezete teljesen elhanyagolt, benőtte a bozót és a gaz. Hasznosítására terv is készült, mely szerint a felújítás után kórházként működne. Erre a környezete alapján nagyon alkalmas lenne.
- Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt pravoszláv haranglába a falu főutcáján áll. A kis számú pravoszláv hívő a donji meljani parókiához tartozik.
Oktatás[szerkesztés]
A településen a suhopoljei elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik. Az iskola mai épülete 2000-ben épült. Ma mintegy 20 tanulója van.
Sport[szerkesztés]
Az NK Techničar Cabuna labdarúgóklubot 1947-ben alapították. Jelenleg a megyei 2. liga keleti csoportjában szerepel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 117. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 64. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4421.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-367.
Források[szerkesztés]
- Suhopolje község hivatalos honlapja (horvátul)
- A suhopoljei római katolikus plébánia honlapja (horvátul)
- A pakrác-szlavóniai pravoszláv püspökség honlapja (horvátul)
- Suhopolje turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
- Bus.hr:Kulturna dobra općine Suhopolje (horvátul)
- A suhopoljei elemi iskola honlapja (horvátul)
- ZHrmku.org: Dvorac Janković – Cabuna Archiválva 2018. december 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Vpz.hr: Dvorci Virovitičko-podravske županije: Dvorac Janković u Cabuni (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
