Krajna (Csacsince)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Krajna
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségCsacsince
Jogállás falu
Irányítószám 33514
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség15 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság164 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Krajna (Horvátország)
Krajna
Krajna
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 33′ 40″, k. h. 17° 48′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 33′ 40″, k. h. 17° 48′ 15″

Krajna falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Csacsincéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 44, közúton 55 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 10 km-re délnyugatra Szlavónia középső részén, a Papuk-hegység északi részén, a Krajna-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 16.-17. században keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepítésével, akik a környező földeket művelték meg. A térség többi településével együtt 1684-ben szabadult fel a török uralom alól. A lakosság elmenekült. 1698-ban „pagus desertus Kraina” néven szerepel Szlavónia felszabadított településeinek összeírásában.[2] A felszabadítás után előbb kamarai birtok volt, majd 1722-ben III. Károly király a környező falvakkal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg tőle, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el. Ezután a 19. század végéig a Mihalovicsoké volt.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Kraina” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Krajna” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Krajna” néven 24 házzal, 132 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]

1857-ben 108, 1910-ben 240 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 75%-a szerb, 23%-a horvát anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 71%-a szerb, 16%-a jugoszláv, 8%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 15 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
108 133 115 154 181 240 288 250 216 209 175 145 105 73 31 15

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]