Rajino Polje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rajino Polje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségCsacsince
Jogállás falu
Irányítószám 33514
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség30 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság104 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rajino Polje (Horvátország)
Rajino Polje
Rajino Polje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 38′ 45″, k. h. 17° 54′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 45″, k. h. 17° 54′ 00″

Rajino Polje falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Csacsincéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 44, közúton 57 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re északra Szlavónia középső részén, a Drávamenti síkságon, a Voljovica és Krajna-patakok közén fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 16.-17. században keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepítésével, akik a környező földeket művelték meg. A térség többi településével együtt 1684-ben szabadult fel a török uralom alól. A lakosság részben helyben maradt. 1698-ban „Rainovopollye” néven 4 családdal szerepel Szlavónia felszabadított településeinek összeírásában.[2] A felszabadítás után előbb kamarai birtok volt, majd 1722-ben III. Károly király a környező falvakkal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg tőle, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el. Ezután a 19. század végéig a Mihalovicsoké volt.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Raino Pollie” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Rainopolye” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Rainopolye” néven 14 házzal, 85 lakossal találjuk.[4]

1857-ben 60, 1910-ben 80 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 85%-a szerb, 14%-a horvát anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 53%-a szerb, 23%-a horvát, 6%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben 30 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
60 73 77 73 59 80 103 197 155 172 156 94 83 66 46 30

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]