Kuzma (Atyina)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kuzma
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségAtyina
Jogállásfalu
Irányítószám33522
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség0 fő (2011)[1][2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság257 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 37′ 45″, k. h. 17° 28′ 60″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 45″, k. h. 17° 28′ 60″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuzma témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kuzma falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Atyinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 23, közúton 39 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 14 km-re nyugatra, a Papuk-hegység területén, a Čelia és Stari-patakok összefolyásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A település már a középkorban is lakott volt. Plébániatemplomát 1334-ben „Item ecclesia sanctorum Cosme et Damiani”[3] alakban említik a pápai tizedjegyzékben. A falu feletti erdőben találhatók a középkori település Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt templomának maradványai, melyről a falu a nevét kapta. A plébániát 1495-ben is megemlítik. Márton nevű plébánosát 1501-ben említik „Martinus plebanus de sancto Cosma et Damiano” alakban.[3]

A mai település valószínűleg a 18. század elején keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepítésével. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Kusma” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kuzma” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kuzma” néven 51 házzal, 312 ortodox vallású lakossal szerepel.[5]

1857-ben 193, 1910-ben 277 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben a falu teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején a település 1991 októberének elején már szerb ellenőrzés alatt volt. A horvát hadsereg 136. slatinai dandárja az Orkan-91 hadművelet során 1991. december 15-én foglalta vissza. A hadművelet során a falu teljesen elpusztult. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben már nem volt állandó lakossága.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
193 181 194 226 240 277 251 295 137 188 158 108 55 25 0 0

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt középkori templomának maradványai a falu feletti erdőben.
  • A település központjában állt az 1945 után épített pravoszláv harangtorony. A fából ácsolt építmény 1991-ben a háború során pusztult el.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]