Donji Meljani
| Donji Meljani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Szalatnok |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33520 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 206 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 120 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 44′, k. h. 17° 38′45.733333°N 17.633333°EKoordináták: é. sz. 45° 44′, k. h. 17° 38′45.733333°N 17.633333°E | |
 | |
Donji Meljani falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Szalatnokhoz tartozik. Nevének előtagja az innen 17 km-re délre fekvő, Atyinához tartozó Gornji Meljanitól különbözteti meg.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Verőcétől légvonalban 21, közúton 23 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, a Papuk-hegység északi lábánál, Bisztrica és Sladojevci között fekszik. A Drávamenti (Varasd-Eszék) főút és a Zágráb-Eszék vasútvonal is áthalad rajta.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu a török uralom idején keletkezett, amikor a környező földek megművelésére 17. században Boszniából pravoszláv vlachokat telepítettek ide. Neve a malom jelentésű „mlina (meljane)” főnévből származik. A malom egykor a Papuk-hegységből eredő patak mellett állt. A falu a Pozsegai szandzsákhoz tartozott. Lakossága a térség 1684-ben történt a török uralom alóli felszabadítása idején is megmaradt. A 18. században a verőcei uradalom része lett. 1763-ban Gorski kotar vidékéről 10 katolikus horvát családot telepítettek le itt.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Meliani” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Melyani” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Melyani” néven 39 házzal, 96 katolikus és 100 ortodox vallású lakossal szerepel.[3]
Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. 1857-ben 257, 1910-ben 333 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 53%-a horvát, 33%-a szerb, 8%-a német, 6%-a magyar anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 75%-a horvát, 25%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 259 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 257 | 282 | 278 | 317 | 352 | 333 | 301 | 322 | 350 | 381 | 402 | 376 | 348 | 296 | 241 | 259 |
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu mellett téglagyár működik, mely az egyik legnagyobb ebben a térségben. Ezen kívül egy modern csirketelep és néhány kisebb állatfarm működik a területén. A lakosság főként a mezőgazdaságból él. Főbb termények a gabona, a zöldség, a hegyes területeken pedig a szőlő és gyümölcs.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Urunk színeváltozása tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1793-ban épült. 1981-ben egy földrengés súlyosan megrongálta. Ma elég rossz állapotban van.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A helyi iskola 1856-ban kezdte meg működését az akkori káplán vezetése alatt. Akkoriban öt falu gyermekei jártak ide. A legnagyobb tanulói létszámot a 19. század végén érte el, amikor 117 tanulója volt. Az iskola mai épülete 2001-ben nyílt meg. Ma alsó tagozatos területi iskola működik benne.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 420. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 66. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. január 4..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
- Slatinski informativni vodić Slatina, 2006. (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
