Jugovo Polje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jugovo Polje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségSuhopolje
Jogállás falu
Irányítószám 33412
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség267 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 46′ 44″, k. h. 17° 34′ 12″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 44″, k. h. 17° 34′ 12″
SablonWikidataSegítség

Jugovo Polje[2] falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Suhopoljéhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőce központjától légvonalban 15, közúton 16 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 7 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység előterében, a Drávamenti-síkságon fekszik. Déli határában halad át a Drávamenti (Varasd-Eszék) főút.

Története[szerkesztés]

A falu 19. század első felében gazdasági majorként keletkezett a Jankovich család birtokán. Első lakói Somogyból, Baranyából betelepített magyar családok voltak. A második katonai felmérés térképén már „Pusta Jugovo polje” néven találjuk. A település neve az innen keletre egykor létezett Jugovac váráról ered,[3] melyről ez az egész terület a Jugovac, illetve a Jugovo polje nevet kapta. Fényes Elek Verőce vármegye leírásában így ír erről a területről: „Jugovácz ingovány a verőczei és vucsini uradalmak határinál több száz hold földet ellepett, haszontalan sásas, kákas, rekettyés berekség, melly a verőczei uradalom vas szorgalma által a rácz-miholjáczi csatorna segedelmével kiszáríttatván, a legvirágzóbb rétekké, s legegészségesebb legelővé változtatott.”[4]

A település Verőce vármegye Verőcei járásának része volt. 1869-ben 120, 1910-ben 246 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a magyar, 4%-a szerb anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A magyar lakosság a II. világháború alatti üldöztetések miatt elmenekült. Helyükre a háború után prigorjei és zagorjei horvát családok települtek be. 1991-ben 130 főnyi lakosságának 95%-a horvát, 4%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 319 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 120 135 184 178 246 247 357 556 596 604 585 543 469 309 319

(1857-ben lakosságát Cabunához számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1995-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Nem találtam bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a település azonos lenne a középkori forrásokban említett Szenterzsébettel (1334: „Item ecclesia sancte Elyzafoeth.” — 1501: „Petrus plebanus de sancta Elysabeth. Philipus prebendarius ibidem. Nicolaus prebendarius, novicius, nondum donatus.” Josip Buturac: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine (horvátul))
  3. Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
  4. Magyar országnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. Ötödik kötet. Kiadta: Fényes Elek Pesten, 1839. 10. oldal
  5. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  6. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]