Noskovci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Noskovci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségSzagyolca
Jogállás falu
Irányítószám 33523
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség195 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Noskovci (Horvátország)
Noskovci
Noskovci
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 47′ 00″, k. h. 17° 49′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 00″, k. h. 17° 49′ 00″

Noskovci falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Szagyolcához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 34, közúton 38 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti síkságon, Gornje Predrijevo és Noskovačka Dubrava között, közvetlenül a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 16. század végén, vagy a 17. század elején keletkezett pravoszláv vlachok betelepítésével,[2] akik a török uralom idején a környező földeket művelték meg. A térség 1684-ben szabadult fel a török uralom alól, melynek során a pravoszláv lakosság valószínűleg elmenekült. A 18. században Verőce vidékéről és a Dráva folyó túloldaláról horvát családok települtek be a helyükre.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Noskovce” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Noszkovcze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Noszkovcze” néven 68 házzal, 397 lakossal szerepel.[4]

1857-ben 551, 1910-ben 821 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 90%-a horvát, 9%-a magyar anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Lakossága a fiatalok elvándorlása következtében évtizedek óta folyamatosan csökkent, ma már alig a negyede a háború utáni népességnek. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 195 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
551 671 610 650 717 821 795 826 779 772 721 557 427 305 237 195

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Máté evangélista tiszteletére szentelt római katolikus harangtornya 1936-ban épült.

Gazdaság[szerkesztés]

A lakosság többsége ma is a mezőgazdaságból él.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]