Noskovci
| Noskovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Szagyolca |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33523 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 142 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 59″, k. h. 17° 49′ 01″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 59″, k. h. 17° 49′ 01″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Noskovci falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Szagyolcához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Verőcétől légvonalban 34, közúton 38 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, Gornje Predrijevo és Noskovačka Dubrava között, közvetlenül a magyar határ mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
A település a 16. század végén, vagy a 17. század elején keletkezett pravoszláv vlachok betelepítésével,[2] akik a török uralom idején a környező földeket művelték meg. A térség 1684-ben szabadult fel a török uralom alól, melynek során a pravoszláv lakosság valószínűleg elmenekült. A 18. században Verőce vidékéről és a Dráva folyó túloldaláról horvát családok települtek be a helyükre.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Noskovce” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Noszkovcze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Noszkovcze” néven 68 házzal, 397 lakossal szerepel.[4]
1857-ben 551, 1910-ben 821 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 90%-a horvát, 9%-a magyar anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Lakossága a fiatalok elvándorlása következtében évtizedek óta folyamatosan csökkent, ma már alig a negyede a háború utáni népességnek. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 195 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 551 | 671 | 610 | 650 | 717 | 821 | 795 | 826 | 779 | 772 | 721 | 557 | 427 | 305 | 237 | 195 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Máté evangélista tiszteletére szentelt római katolikus harangtornya 1936-ban épült.
Gazdaság[szerkesztés]
A lakosság többsége ma is a mezőgazdaságból él.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. 21. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 463. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 67. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071(horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
