Aladár (Gradina)
| Aladár (Vladimirovac) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Gradina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33411 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 34 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 51′ 22″, k. h. 17° 35′ 10″45.856000°N 17.586000°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 22″, k. h. 17° 35′ 10″45.856000°N 17.586000°E | |
 | |
Aladár [2](horvátul: Vladimirovac, 1931 és 1991 között Sokolac Podravski) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Gradinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Verőce központjától légvonalban 15, közúton 21 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, Berzőce és Budakóc között fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település a 19. század közepén Čisti jarek-puszta néven mezőgazdasági majorként keletkezett a Berzőcéről Budakócra menő út mellett. Később horvátul Aladarek, magyarul pedig Aladár-pusztaként, majd Aladárként volt ismert. Lakosságát 1869-ben számlálták meg először önállóan. A 20. század elején a településen magyar tannyelvű Julián-iskola, mellette pedig népkönyvtár és ifjúsági könyvtár is működött. Az intézmény igazgató tanítója Dávid Géza, osztálytanítója pedig Huszár Dezső volt.
A településnek 1869-ben 80, 1910-ben 253 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 96%-a magyar anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A magyar lakosság helyére szerbek települtek be. A települést 1931-ben Sokolac Podravskira nevezték át. 1991-ben visszakapta a korábbi Vladimirovac nevet. 1991-ben 166 főnyi lakosságának 98%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben falunak 62 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 80 | 132 | 226 | 222 | 253 | 267 | 447 | 508 | 504 | 488 | 341 | 226 | 166 | 89 | 62 |
(1921-ig településrészként.)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ [ https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_1892_helysegnevtar/?pg=1704&layout=s A Magyar Korona országainak helységnévtára 1892.]
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. december 1.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
