Bakić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bakić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségSzalatnok
Jogállás falu
Irányítószám 33520
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség537 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bakić (Horvátország)
Bakić
Bakić
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 44′ 45″, k. h. 17° 41′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 45″, k. h. 17° 41′ 20″

Bakić (középkori magyar neve talán Terbenye) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Szalatnokhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 25, közúton 29 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, Szalatnok és Felsőmiholjác között fekszik.

Története[szerkesztés]

Történészek feltételezése szerint a középkorban a Terbenye nevű falu állt a területén. Erre azonban csak közvetett bizonyítékok vannak, mivel régészeti leletek nem támasztják alá. A falu közelében van egy régi, használaton kívüli kavicsbánya, melyet Turbinának neveznek, illetve a temető közelében található egy Gradac elnevezésű körsánc, amely középkori erődítmény maradványa lehet. A középkori Terbenye falu Szent Anna templomának nyomára azonban máig sem találtak rá. A falu helyére vonatkozó elképzeléseket tovább bonylítja, hogy innen délkeletre, Szalatnok északnyugati határában is van egy Turbina nevű dűlő, amely ráadásul egy feltárt középkori lelőhely is. Itt 2009-ben sport és rekreációs központ építési munkáit megelőző régészeti feltárás során a 10. és 12. század közé keltezhető házak alapjait, számos használati tárgyat, kerámiatöredéket találtak.

A középkori Terbenyét 1297-ben említik egy földcsere kapcsán. A vaskai kolostor ágoston rendi reguláris kanonokjai lemondtak tubinai földjeikről a zágrábi püspök a javára, melyek messze voltak és ezért nem feleltek meg nekik, cserébe Vaska püspöki mezőváros földbirtokáért, mely közelsége miatt megfelelőbb volt számukra. Turbina földjén, mint az az 1334-es pápai tizedjegyzékből kiderül Szent Anna egyháza állt („Item ecclesia sancte Anne de Turbina”).[2] Terbenye település feltételezhetően a 16. század közepén a török hódítás során pusztult el.

A mai falu a török uralom idején keletkezett, a Pozsegai szandzsákhoz tartozott. A 17. században feltehetően a környező földek megművelésére Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek be, akik a térség 1684-ben történt a török uralom alóli felszabadítása idején elmenekültek. Nevét talán első lakójáról kapta. A 18. század elején néhány szerb család visszatért és 1736-ban már 10 portájukat számlálták meg a településen. 1763-ban a verőcei uradalom birtokosa a Pejácsevich család Gorski kotar vidékéről 20 horvát családot telepített ide, akiknek száma hamarosan növekedésnek indult.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Bakiche” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bakicsi” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bakichi v. Bakits” néven 112 házzal, 469 katolikus és 176 ortdox vallású lakossal szerepel.[4]

Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. 1857-ben 501, 1910-ben 1.107 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 64%-a horvát, 15%-a szerb, 14%-a magyar, 5%-a német anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 89%-a horvát, 7%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 537 lakosa volt. A településnek közösségi háza, sportpályája, önkéntes tűzoltóegylete van.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
501 698 681 896 1.015 1.107 1.131 1.187 1.123 1.095 971 846 672 641 604 537

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus harangtornya 1890-ben épült a régi helyén. Az épület aljában oltárt építettek a Havas Boldogasszony tiszteletére, akinek ünnepén minden évben körmenetet tartanak.
  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv harangtornya.

Oktatás[szerkesztés]

A település első iskolája 1876-ban nyílt meg. Ma a szalatnoki Eugen Kumičić iskola alsó tagozatos területi iskolája működik itt.

Sport[szerkesztés]

  • Az NK Mladost Bakić labdarúgóklubot 1946-ban alapították.
  • ŠRU Šaran sporthorgász egyesület.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]