Levinovac
| Levinovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Suhopolje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33533 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 158 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 206 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 42′ 50″, k. h. 17° 29′ 06″45.714000°N 17.485000°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 50″, k. h. 17° 29′ 06″45.714000°N 17.485000°E | |
 | |
Levinovac falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Suhopoljéhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Verőce központjától légvonalban 17, közúton 25 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 11, közúton 16 km-re délre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegységben, a Verőcéről Daruvárra menő főúttól és vasútvonaltól keletre, a megyehatárnál fekszik. Szétszórt házcsoportokból álló hegyvidéki település. Településrészei: Bing Pustara, Ciganska Dolina, Mitrovica, Lička Kosa, Drum és Čatinac.
Története
[szerkesztés]A falutól 500 méterre, Levinovac és Velika Klisa között található Budim nevű magaslaton a középkorban valószínűleg vár állt, melynek feltárása még nem történt meg. A mai település 19. század végén keletkezett a Bilo-hegység területén, a Dmitrovec-erdőben végzett erdőirtással. Verőce vármegye Verőcei járásának része volt. A településnek 1890-ben 122, 1910-ben 530 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 77%-a horvát, 14%-a magyar, 6%-a szerb anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben 442 főnyi lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején Levinovac és Mala Klisa között húzódott a horvát 127. verőcei dandár védelmi vonala. 1991. november 9-én és 10-én súlyos harcok folytak itt a szerb támadók és a horvát védelmi erők között, melyek során a horvátok sikeresen megtartották a védelmi vonalat. 2011-ben a településnek 188 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 122 | 0 | 530 | 922 | 1.110 | 1.215 | 1.317 | 1.121 | 894 | 537 | 442 | 282 | 188 |
(1910-ig településrészként.)
Nevezetességei
[szerkesztés]A falutól 500 méterre Velika Klisa irányában található Budim nevű magaslaton a középkorban valószínűleg vár állt. A domb lábánál elhagyatott pravoszláv temető található.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a suhopoljei elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik. Az iskola épülete 1947-ben épült, mivel a régi épület a II. világháborúban elpusztult. 2018-ban mindössze három tanulója volt egy tanítónő, Adrijana Ivanković felügyelete alatt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 15.)
Források
[szerkesztés]- Suhopolje község hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
- A suhopoljei elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
