Dobrović

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dobrović
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségÚjbakóca
Jogállás falu
Irányítószám 33518
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség128 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dobrović (Horvátország)
Dobrović
Dobrović
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 39′ 40″, k. h. 17° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 40″, k. h. 17° 51′ 00″

Dobrović falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Újbakócához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 40, közúton 46 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti síkságon, a Papuk-hegység előterében, Miljevci és Bjelkovac között, a Vučinska-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 16. század végén, vagy a 17. század elején keletkezett pravoszláv vlachok betelepítésével, akik a török uralom idején a környező földeket művelték meg. A térség 1684-ben szabadult fel a török uralom alól, de a harcok miatt a lakosság elmenekült. 1698-ban lakatlan településként „Dobrovich” néven szerepel Szlavónia felszabadított településeinek összeírásában.[2] A 18. században délről, főként Boszniából új pravoszláv telepesek érkeztek.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Dobrovics” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dobrovich” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dobrovich” néven 42 házzal, 238 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]

1857-ben 287, 1910-ben 411 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 62%-a szerb, 31%-a horvát, 5%-a magyar anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Az 1960-as évektől fogva a fiatalok elvándorlása miatt a lakosság száma folyamatosan csökken. 1991-ben lakosságának 49%-a szerb, 43%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 128 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
287 279 274 321 385 411 646 514 427 414 375 241 176 148 157 128

Nevezetességei[szerkesztés]

Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1749-ben épült, 1774-ben megújították. 1942. január 8-án a faluba bevonuló usztasák lerombolták. A templom helyén ma csak egy kereszt áll. A kereszttel átellenben a délszláv háború után épített házat imaházzá alakították át.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]