Šumeđe

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Šumeđe
33515, Šumeđe, Croatia - panoramio.jpg
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségRaholca
Jogállás falu
Irányítószám 33515
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség33 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság195 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Šumeđe (Horvátország)
Šumeđe
Šumeđe
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 30′ 30″, k. h. 17° 55′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 30′ 30″, k. h. 17° 55′ 40″
A Wikimédia Commons tartalmaz Šumeđe témájú médiaállományokat.

Šumeđe (1921 és 1981 között Sumeđe) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Raholcához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 55, közúton 65 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 7 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi részén, az Iskrica (más néven Šumečka)-patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A török uralom idején, feltehetően a 16. században keletkezett Boszniából érkezett katolikus vallású sokácok betelepítésével. 1698-ban „Szumechicza” néven lakatlan településként szerepel a török uralom alól felszabadított települések között.[2] Kezdetben kamarai birtok volt, majd 1722-ben III. Károly király a raholcai uradalommal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1723-ban T. Fleischmann, majd 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Shumecsie” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sumecse” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sumecse” néven 16 házzal, 94 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]

1857-ben 90, 1910-ben 83 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 92%-a szerb, 7%-a horvát anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 80%-a szerb, 8%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 33 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
90 89 59 82 75 83 99 105 105 74 75 71 70 64 46 33

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu fa haranglábát 2017. október 31-én állították.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]