Rezovác
| Rezovác (Rezovac) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Verőce |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33000 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1146 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 48′ 19″, k. h. 17° 24′ 43″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 19″, k. h. 17° 24′ 43″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rezovác (horvátul: Rezovac) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Verőcéhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Verőce központjától 3 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkság szélén és a Bilo-hegység északi lejtőin, Milanovac és Csemernica között fekszik.
Története[szerkesztés]
Verőce legrégibb elővárosi települése. Nevét a hagyomány szerint egy Rezi nevű, a török korban élt boszorkányról kapta. Verőce felszabadításának legendája szerint az ő háza mellett találkozott a horvát nemzeti hős Stanko Ilić a verőcei aga 18 éves lányával, majd segítségével a várba bejutva felgyújtotta azt. A rendelkezésre álló történeti források szerint a település a 16. és 17. század fordulóján keletkezett, akkori birtokosa Musztafa kanizsai bég volt. 1698-ban Szlavónia népességének összeírásában már szerepel, ekkor öt család élt itt.
A településnek 1857-ben 287, 1910-ben 750 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 42%-a magyar, 35%-a horvát, 21%-a szerb anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-ben lakosságának 88%-a horvát nemzetiségű volt. 2007-ben elkészült a csatornahálózat. 2011-ben falunak 1.303 lakosa volt. Lakói földműveléssel, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoznak.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 287 | 379 | 453 | 565 | 713 | 750 | 870 | 1.040 | 886 | 943 | 1.076 | 1.023 | 1.020 | 1.289 | 1.341 | 1.303 |
(1991-ig az akkor kivált Rezovac Krčevine lakosságával együtt.)
Nevezetességei[szerkesztés]
A Szent Anna kápolna építése 1988-ban kezdődött. Az első szentmisét 1992-ben celebrálták benne, felszentelésére 1993. július 26-án Szent Anna ünnepén került sor.
Kultúra[szerkesztés]
A helyi kulturális élet fő szervezője a helyi nyugdíjasklub.
Oktatás[szerkesztés]
A faluban 1888 óta működik iskolai oktatás. Az első iskolaépületet 1905-ben építették, de a II. világháború során megsemmisült. A háború után felépítették a település második iskoláját. A mai iskola épülete 1984-ben létesült.
Sport[szerkesztés]
Az NK Rezovac labdarúgóklubot 1976-ban alapították.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
A község hivatalos honlapja (horvátul)
További információk[szerkesztés]
A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
