Szentgyörgy (Verőce)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szentgyörgy (Sveti Đurađ)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségVerőce
Jogállás falu
Irányítószám 33000
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség564 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentgyörgy (Horvátország)
Szentgyörgy
Szentgyörgy
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 49′ 00″, k. h. 17° 21′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 00″, k. h. 17° 21′ 30″

Szentgyörgy (horvátul: Sveti Đurađ) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Verőcéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőce központjától 3 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkság szélén, a Bilo-hegység lábánál, Podgorje és Milanovac között fekszik.

Története[szerkesztés]

1757-ben a verőcei szőlőhegyek nyugati részén fából egy Szent György tiszteletére szentelt kápolnát építettek, ahova a verőceiek minden évben a Szent György ünnepe utáni vasárnapon körmenetben zarándokoltak. Környékén sokáig csak borospincék, gazdasági épületek voltak, állandó lakossága csak a 19. század vége felé kezdett kialakulni. Szentgyörgy településként való első említése 1880-ból származik. A településnek 1890-ben 97, 1910-ben 503 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 59%-a horvát, 35%-a magyar, 6%-a német anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A kápolnát időközben falazott formában újjáépítették, de a háborúban súlyosan megsérült. Ezért 1962-ben helyre kellett állítani. 1963-ban felépült az iskola épülete, majd a következő évben elkészült az elektromos hálózat. 1974-ben aszfaltozták az utakat. 1984-ben megépült a vízvezeték, 1987-ben a faluház, majd a telefon és a gázvezeték. 1991-ben csaknem teljes lakossága (92%) horvát nemzetiségű volt. 2003-ban megalapították a labdarúgóklubot. 2011-ben falunak 564 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 97 344 503 0 782 657 731 715 645 629 638 610 564

(1921-ben lakosságát Verőcéhez számították. 1991-től önálló településként.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent György tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a Bilo-hegység északi lejtőjén egy kiemelkedő helyen épült. Elődje egy fakápolna volt, melyet 1757-ben építettek. Helyére a 19. században építették a mai, falazott kápolnát. Az épület a II. világháborúban súlyosan megrongálódott. 1962-ben újjáépítették.
  • A falu valószínűleg leglátogatottabb épülete a Vist-malom volt, ahova a helyieken kívül a szomszédos települések lakói is jártak búzát őröltetni. A malom eredetileg vízimalom volt, mely az Ođenica-patakon működött. Ezen a patakon régen hét vízimalom is volt, de közülük már csak a Vist-malom áll. A malom egészen 1976-ig üzemelt, felújítása tervben van.

Kultúra[szerkesztés]

A falu kulturális életének szervezője a helyi nyugdíjasklub 2004-ben alakult.

Sport[szerkesztés]

Az NK Sveti Đurađ labdarúgóklubot 2004-ben alapították. A megyei 2. osztályban szerepel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]