Naudovac
| Naudovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Suhopolje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33410 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 113 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 113 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 48′ 00″, k. h. 17° 32′ 46″45.800000°N 17.546000°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 00″, k. h. 17° 32′ 46″45.800000°N 17.546000°E | |
 | |
Naudovac falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Suhopoljéhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Verőce központjától légvonalban 13, közúton 15 km-re, községközpontjától 3 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település területe már a vaskorban is lakott volt. Ezt bizonyítják a latén kultúrának a falu déli részén szántóföldi művelés közben előkerült jellegzetes szürke kerámiái. Délnyugati határában a mezőn mintegy húsz méter széles, északkelet-délnyugati irányú sárgás elszíneződés formájában ma is látható az egykori római út nyoma.
A mai települést valószínűleg hercegovinai, kelet-boszniai és montenegrói szerb betelepülők alapították a 17. században. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Nadovacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Naudovacz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Naudovacz” néven 53 házzal és 319 ortodox vallású lakossal szerepel.[3]
A település Verőce vármegye Verőcei járásának része volt. 1857-ben 311, 1910-ben 467 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 78%-a szerb, 12%-a német, 6%-a magyar, 4%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben 213 főnyi lakosságának 89%-a szerb, 7%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 146 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 311 | 357 | 361 | 438 | 465 | 467 | 446 | 502 | 434 | 425 | 391 | 347 | 259 | 213 | 178 | 146 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Buk régészeti lelőhely a falu déli határában a latén kultúra leleteivel.
- Római út nyomai a falu határának délnyugati részén.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 453. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 67. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. december 20..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Suhopolje község hivatalos honlapja (horvátul)
- Suhopolje turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
- Bus.hr:Kulturna dobra općine Suhopolje (horvátul)
- A suhopoljei elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
