Donje Predrijevo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Donje Predrijevo
Donje Predrijevo
Donje Predrijevo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségIzdenc
Jogállás falu
Irányítószám 33513
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség106 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Terület10,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Donje Predrijevo (Horvátország)
Donje Predrijevo
Donje Predrijevo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 38′ 20″, k. h. 17° 57′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 20″, k. h. 17° 57′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Donje Predrijevo témájú médiaállományokat.

Donje Predrijevo falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Izdenchez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 48, közúton 65 km-re délkeletre, a magyar határtól 17 km-re délre, községközpontjától 6 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Drávamenti síkságon, Milanovci és Obradovac között fekszik.

Története[szerkesztés]

A település feltehetően a 17. században török uralom idején keletkezett Boszniából érkezett katolikus vallású sokácok betelepítésével, akik a környező földeket művelték meg. Szlavónia területével együtt az 1683 és 1699 közötti háború során szabadult fel a török uralom alól. Első írásos említései alkalmával 1698-ban és 1702-ben „Bredrevo, Predrovo, Praedrovo” változatokban szerepel. 1722-ben III. Károly király a raholcai uradalommal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg tőle, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Predrievo” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Predrievo” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Predrievo” néven 62 házzal, 364 katolikus lakossal találjuk.[3] 1857-ben 244, 1910-ben 334 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 42%-a szerb, 31%-a horvát, 18%-a magyar, 6%-a szlovák anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 72%-a horvát, 22%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 106 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
244 306 182 194 282 334 346 333 303 325 294 235 222 172 154 106

(1869-ben Staro Petrovo Polje lakosságát is ide számították.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]