Miljevci (Újbakóca)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Miljevci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségÚjbakóca
Jogállás falu
Irányítószám 33518
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség317 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság106 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Miljevci (Horvátország)
Miljevci
Miljevci
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 39′ 45″, k. h. 17° 49′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 45″, k. h. 17° 49′ 30″

Miljevci falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Újbakócához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 39, közúton 45 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti síkságon, a Papuk-hegység előterében, Brezik és Dobrović között fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint Miljevci területe már a középkorban is lakott volt, sőt várral rendelkező település volt. Négy régészeti lelőhely is található a határában. A Donje Bazije felé vezető út falazott hídjától délkeletre a Staro groblje nevű lelőhelyen volt a hagyomány szerint a középkori település temetője. Ennek némileg ellentmond, hogy máig nem kerültek elő innen emberi csontok. A hídtól mintegy 300 méterre délnyugatra egy enyhe magaslaton található a Turski grad lelőhely. Itt téglatöredékek, házak nyomai és kerámiák kerültek elő. A hely elnevezése (Törökvár) alapján itt a középkorban vár állhatott. A Točak nevű lelőhelyet Kornelija Minichreiter a középkori temető helyeként határozta meg. A Polje lelőhely egy ellipszoid alakú magaslaton található, ahol szintén sok középkori kerámia került elő. Feltehetően itt állhatott a középkori település, melyet a török pusztított el a 16. század közepén, amikor a térséget meghódította.

A mai település a 16. század végén, vagy a 17. század elején keletkezett pravoszláv vlachok betelepítésével, akik a török uralom idején a környező földeket művelték meg. A térség 1684-ben szabadult fel a török uralom alól, de a lakosság részben helyben maradt. 1698-ban 5 családdal (Ivanovich, Radmanovich, Szavich, Despotovich, Novak) „Milevczy” néven szerepel Szlavónia felszabadított településeinek összeírásában.[2] A 18. században a meglevők mellé az ország más vidékeiről újabb horvát telepesek érkeztek.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Millievac” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Milyevczi” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Milyevczi” néven 38 házzal, 222 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]

1857-ben 436, 1910-ben 710 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a horvát, 28%-a szerb, 15%-a szlovák, 7%-a magyar anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Az 1960-as évektől fogva a fiatalok elvándorlása miatt a lakosság száma folyamatosan csökken. 1991-ben lakosságának 80%-a horvát, 15%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 317 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
436 430 468 490 583 710 783 866 854 913 770 620 480 441 352 317

Nevezetességei[szerkesztés]

A középkori vár és település régészeti lelőhelyei.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]