Nova Jošava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nova Jošava
A Szent Teréz templom
A Szent Teréz templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségRaholca
Jogállás falu
Irányítószám 33515
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség182 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nova Jošava (Horvátország)
Nova Jošava
Nova Jošava
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 31′ 30″, k. h. 17° 55′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 30″, k. h. 17° 55′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Nova Jošava témájú médiaállományokat.

Nova Jošava falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Raholcához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 53, közúton 64 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi lábánál, a Drávamenti-síkság szélén, Raholca és Stara Jošava között fekszik.

Története[szerkesztés]

Jošava település feltehetően a török uralom idején a 16. században keletkezett Boszniából érkezett katolikus vallású sokácok betelepítésével. 1698-ban „Jalsava” néven szerepel a török uralom alól felszabadított felszabadított települések között.[2] Kezdetben kamarai birtok volt, majd 1722-ben III. Károly király a raholcai uradalommal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1723-ban T. Fleischmann, majd 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el. Nova Jošava előnevét onnan kapta, hogy a régi Jošavánál (a mai Stara Jošavánál) később, a 18. században keletkezett.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Nova Jossava” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Jossava (Nova)” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Jossava (Nova)” néven 35 házzal, 213 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]

1857-ben 178, 1910-ben 468 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 72%-a horvát, 14%-a cseh, 13%-a magyar anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 90%-a horvát, 4%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 182 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
178 181 206 304 365 468 473 488 440 448 414 335 275 240 191 182

Nevezetességei[szerkesztés]

Ávilai Szent Teréz tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1937-ben épült. A raholcai Szent Kereszt plébánia filiája.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]