Stara Jošava
| Stara Jošava | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Raholca |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33515 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 237 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 148 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 32′, k. h. 17° 57′45.533333°N 17.950000°EKoordináták: é. sz. 45° 32′, k. h. 17° 57′45.533333°N 17.950000°E | |
 | |
Stara Jošava falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Raholcához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Verőcétől légvonalban 54, közúton 62 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban és közúton 4 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi lábánál, a Drávamenti-síkság szélén, a Feričanska-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jošava település feltehetően a török uralom idején a 16. században keletkezett Boszniából érkezett katolikus vallású sokácok betelepítésével. 1698-ban „Jalsava” néven szerepel a török uralom alól felszabadított felszabadított települések között.[2] Kezdetben kamarai birtok volt, majd 1722-ben III. Károly király a raholcai uradalommal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1723-ban T. Fleischmann, majd 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Stara Jossava” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Jossava (Sztara)” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Jossava (Stara)” néven 39 házzal, 236 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]
1857-ben 142, 1910-ben 271 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a horvát, 3%-a szlovák anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 91%-a horvát, 6%-a roma nemzetiségű volt. 2011-ben 240 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 142 | 162 | 161 | 190 | 201 | 271 | 316 | 337 | 310 | 323 | 294 | 278 | 277 | 291 | 246 | 240 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ "Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 401. oldal". 2021. december 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. március 1.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 179. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 65. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. március 1.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Raholca turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
