Stara Jošava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Stara Jošava
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségRaholca
Jogállás falu
Irányítószám 33515
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség240 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság148 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Stara Jošava (Horvátország)
Stara Jošava
Stara Jošava
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 31′ 40″, k. h. 17° 56′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 40″, k. h. 17° 56′ 30″

Stara Jošava falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Raholcához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 54, közúton 62 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban és közúton 4 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi lábánál, a Drávamenti-síkság szélén, a Feričanska-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Jošava település feltehetően a török uralom idején a 16. században keletkezett Boszniából érkezett katolikus vallású sokácok betelepítésével. 1698-ban „Jalsava” néven szerepel a török uralom alól felszabadított felszabadított települések között.[2] Kezdetben kamarai birtok volt, majd 1722-ben III. Károly király a raholcai uradalommal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1723-ban T. Fleischmann, majd 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Stara Jossava” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Jossava (Sztara)” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Jossava (Stara)” néven 39 házzal, 236 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]

1857-ben 142, 1910-ben 271 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a horvát, 3%-a szlovák anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 91%-a horvát, 6%-a roma nemzetiségű volt. 2011-ben 240 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
142 162 161 190 201 271 316 337 310 323 294 278 277 291 246 240

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]