Rijenci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rijenci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségAtyina
Jogállás falu
Irányítószám 33522
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség3 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság148 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 36′ 25″, k. h. 17° 40′ 41″Koordináták: é. sz. 45° 36′ 25″, k. h. 17° 40′ 41″
SablonWikidataSegítség

Rijenci falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Atyinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 33, közúton 45 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 15 km-re keletre, a Papuk-hegység területén, a Trska-patak mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A település valószínűleg a 17. században keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepítésével. A lakosság a térség 1684-ben a töröktől történt visszafoglalása után is helyben maradt. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Rienczi” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Rieczy” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Rieczi” néven 24 házzal, 198 ortodox vallású lakossal szerepel.[3]

1857-ben 263, 1910-ben 461 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 79%-a szerb, 11%-a horvát, 6%-a magyar anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.

1991-ben lakosságának 93%-a szerb nemzetiségű volt. A pravoszláv hívek két parókia között oszlottak meg. A falu felső része a darnóci, az alsó rész a smudei parókiához tartozott. A harangtorony a darnóci részen állt. A délszláv háború idején a település 1991 októberének elején már szerb ellenőrzés alatt volt. A horvát hadsereg 136. slatinai dandárja az Orkan-91 hadművelet során 1991. december 15-én foglalta vissza. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben mindössze 5 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
263 273 241 330 378 461 438 524 393 401 332 228 141 120 7 5

(1857-től településrészként, 1890-től önálló településként.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Urunk Mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv harangtornya 1930-ban épült. Ma elhagyatottan, nagyon rossz állapotban áll.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]