Slavonske Bare

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Slavonske Bare
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségIzdenc
Jogállás falu
Irányítószám 33513
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség170 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Terület4,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Slavonske Bare (Horvátország)
Slavonske Bare
Slavonske Bare
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 36′ 15″, k. h. 17° 57′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 36′ 15″, k. h. 17° 57′ 00″

Slavonske Bare falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Izdenchez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 50, közúton 60 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Drávamenti síkságon, Izdenc és Obradovci között, a Vučica-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település feltehetően a 16. században török uralom idején keletkezett Boszniából érkezett katolikus vallású sokácok betelepítésével, akik a környező földeket művelték meg. 1564-ben „Bara” néven a raholcai uradalomhoz tartozó települések között említik.[2] Szlavónia területével együtt az 1683 és 1699 közötti háború során szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Pagus desertus Bara” [3] alakban lakatlan településként szerepel a török uralom alól felszabadított települések között. 1722-ben III. Károly király a raholcai uradalommal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg tőle, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Barre” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Barre” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Barre” néven 42 házzal, 13 katolikus és 227 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 314, 1910-ben 310 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 66%-a szerb, 20%-a horvát, 9%-a magyar anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 51%-a szerb, 37%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 170 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
314 245 228 235 218 310 334 356 367 370 350 296 292 260 201 170

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]