Budrovac Lukački
| Budrovac Lukački | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Lukács |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33406 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 103 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 103 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 53′ 36″, k. h. 17° 28′ 34″45.893333°N 17.476111°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 36″, k. h. 17° 28′ 34″45.893333°N 17.476111°E | |
 | |
Budrovac Lukački falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Lukácshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Verőce központjától légvonalban 9, közúton 13 km-re, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon fekszik. Három fő településrésze Stari Red, Novi Red és Pemija. Közülük Pemija a legrégebbi, később épültek Stari Red házai, míg a legutoljára Novi Red épült fel.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Miután 1684-ben Verőcét felszabadították a török uralom alól területe majdnem teljesen lakatlan volt és rengeteg szántóföld maradt műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő családok között osztja fel. A kihalt területre a 17. század utolsó évtizedétől főként Kapronca, Kőrös és Szentgyörgyvár vidékéről telepítettek be horvát ajkú lakosságot. A falu Szlavónia népességének 1698-as összeírásában már szerepel.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Budrovacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Budrovacz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Budrovacz” néven 32 házzal, 183 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
A település Verőce vármegye Verőcei járásának része volt. A falunak 1857-ben 413, 1910-ben 393 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a lakosság 94%-a horvát, 6%-a magyar anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Az utakat az 1960-as években aszfaltozták és ekkor vezették be az áramot is. 1991-ben 160 főnyi lakosságának 92%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben falunak 138 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak és a közeli Verőce üzemeiben dolgoztak.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 413 | 487 | 401 | 407 | 376 | 393 | 365 | 383 | 331 | 318 | 308 | 250 | 202 | 160 | 154 | 138 |
(1857-ben Rit, 1869-ben pedig Zrinj Lukački lakosságát is ide számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Assisi Szent Klára tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A gyermekek a gornje bazjei elemi iskolába járnak.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 84. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 63. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. november 24.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Pálffy Géza: A Budróci Budor család a 15. – 18. században.
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Lukács község rendezési terve
