Vukosavljevica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vukosavljevica
A Jézus szíve kápolna.
A Jézus szíve kápolna.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségBakva
Jogállás falu
Irányítószám 33404
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség679 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Terület24,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vukosavljevica (Horvátország)
Vukosavljevica
Vukosavljevica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 52′ 30″, k. h. 17° 13′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 30″, k. h. 17° 13′ 40″
A Wikimédia Commons tartalmaz Vukosavljevica témájú médiaállományokat.

Vukosavljevica falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Bakvához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől 14 km-re északnyugatra, községközpontjától 6 km-re nyugatra Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkság szélén, a Bilo-hegység lábánál egy völgyben fekszik. A falu mellett keletről a Staro- és a Dugačko-hegy, nyugatról a Veliko-hegy magasodik. A belterület négy utcából áll, a három településrész a Stanica, a Jaruga és a Gmanje. A legnépesebb utca a Bilogorska. Itt található a kápolna, az iskola, a tűzoltószerház és a közösségi ház is. Pékség és két bolt is van az utcában. A falu északi határában halad át a drávamenti vasútvonal, melynek vasútállomása is van itt. Határa északon sík, dombos, délen erdőkkel és szőlőültetvényekkel borított dombos-hegyes vidék. A tengerszint feletti magasság 145 és 190 méter között váltakozik.

Története[szerkesztés]

Miután 1684-ben Verőcét felszabadították a török uralom alól a kihalt területre a 17. század utolsó évtizedétől főként Kapronca, Kőrös és Szentgyörgyvár vidékéről telepítettek be horvát ajkú lakosságot. A következő betelepítési hullámban a Dráva bal partjáról, Berzence, Babócsa és Siklós környékéről is érkeztek telepesek. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Vukosavlievicza” néven találjuk. Nevét a hagyomány szerint egy itt élt Vukosava nevű kislányról kapta, mások szerint viszont a környék erdeiben élt farkasokkal (vuk) van kapcsolatban. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vukoszavlyevicza” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vukoszavlyevicza” néven 171 házzal és 1.092 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] Verőce vármegye Verőcei járásának része volt. Fejlődésében sokat jelentett a drávamenti vasútvonal megépítése, a vasútállomás épületét 1895-ben adták át.

A településnek 1857-ben 790, 1910-ben 1.191 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 88%-a horvát, 11%-a magyar anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Az önkéntes tűzoltóegyletet 1926-ban alapították. A II. világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1982-ben felépítették a közösségi házat. 1991-ben csaknem teljes lakossága (97%) horvát nemzetiségű volt. 2011-ben falunak 679 horvát lakosa volt. Lakói földműveléssel, dohánytermesztéssel, szőlőműveléssel és bortermeléssel foglalkoznak.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
790 762 790 932 1.078 1.191 1.163 1.249 1.287 1.355 1.224 1.035 909 790 725 679

Nevezetességei[szerkesztés]

Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt kápolnáját 1914-ben építették az iskola közelében. Mivel az épület a század végére rossz állapotba került, helyette új, nagyobb kápolna építését határozták el. Az új kápolnát 2000. május 25-én szentelte fel Antun Škvorčević pozsegai püspök. 2013-ban az épületet kívül-belül megújították.

Gazdaság[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság és az állattenyésztés. A mezőgazdaságon belül a fő termények a búza, a kukorica és az egyéb gabonafélék. A zöldség- és gyümölcstermesztés mellett fejlett a szőlészet, a borászat és a dohánytermesztés is.

Kultúra[szerkesztés]

A „Radost” Vukosavljevica kulturális és művészeti egyesületet az 1950-es években alapította a falu tanítója Zdravko Guzej, amikor maga köré gyűjtötte a népzenére, néptáncra fogékony fiatalokat. Később idősebbek, házaspárok és egész családok is csatlakoztak a csapathoz, akik részben a maguk szórakoztatására, részben a hagyományok ápolására vettek részt az összejöveteleken. 1976-ban helyi asszonyok egy 15-20 fős csoportja Ivanka Grivič vezetésével megalapította az „Aktiv žena” nevű egyesületet. Összejöveteleiket az iskolában és a közösségi házban tartották, ápolták a falu népdalait, néptáncait, népszokásait, több országos fesztiválon is felléptek. A két egyesület 2013. decemberében KUD „Radost” néven egyesült.

Oktatás[szerkesztés]

Az iskola épületét 1911-ben építették, addig a gyermekek Turnašicára jártak iskolába. 1939-ben egy földrengés következtében repedések keletkeztek az épületen, ezért azt később meg kellett erősíteni. A nagyméretű, emeletes iskolaépület a Bilogorska utcában egy kis dombon áll. Földszintjén két pedagóguslakás található. Ma a bakvai elemi iskola területi iskolájaként működik.

Sport[szerkesztés]

A HNK „Mladost” Vukosavljevica labdarúgóklubot 1998-ban alapították.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)