Kozice (Szalatnok)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kozice
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségSzalatnok
Jogállás falu
Irányítószám 33520
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség511 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság125 m
Terület21,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kozice (Horvátország)
Kozice
Kozice
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 41′ 00″, k. h. 17° 44′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 41′ 00″, k. h. 17° 44′ 30″

Kozice falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Szalatnokhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 32, közúton 35 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység északi lábánál, a D2-es számú Drávamenti főút mentén Szalatnok és Nova Bukovica között fekszik. Határában halad át a Zágráb-Eszék vasútvonal.

Története[szerkesztés]

A falu középkori létezésének sem az írott forrásokban, sem a régészeti leletek hiányában nincs nyoma. A mai falu feltehetően a török uralom idején keletkezett, amikor a 17. században Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek ide. A Pozsegai szandzsákhoz tartozott. Lakossága a térség 1684-ben történt a török uralom alóli felszabadítása idején is megmaradt. Első írásos említése 1698-ban „Pagus Kozicze” néven, a török uralom alól felszabadított falvak összeírása során történt, amikor mindössze 6 ház állt itt. Abban az időben a falu házai nem a mai helyen a főút mellett, hanem ettől délre a Bojinac-hegy keleti oldalán álltak. Nagy lendületet adott a település fejlődésének a Verőcét Eszékkel összekötő főút megépítése 1756-ban. Az első időben csak szerbek laktak itt, az első 14 horvát család csak 1765 és 1768 között települt itt le. Az új betelepülők Likából, Krmpote vidékéről, Ledenicéről és a Tengermellékről, Zengg környékéről érkeztek. A helyiek jómódú voltát jelzi, hogy 1812-ben már állt a harangtorony, míg a környező falvakban akkor még ilyen nem volt. A 44 kilogrammos harangot 1829-ben Weinbert mester pécsi műhelyében öntötték. A falu lakói főként állattartásból éltek, de az újonnan érkezettek közül sokan foglalkoztak favágással, majd szénégetéssel is.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Kosicze” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kozicze” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kozicza” néven 70 házzal, 304 katolikus és 124 ortodox vallású lakossal szerepel.[3] 1848-ban a település már két részből, Stare és Nove Kozicéből állt, mindkét településnek külön bírója volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. 1857-ben 509, 1910-ben 785 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 64%-a horvát, 22%-a szerb, 7%-a magyar, 3%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború itt is sok áldozatot követelt.

A háború után fellendült a gazdasági élet. Az első traktor 1948-ban jelent meg a településen Vinko Zagorac tulajdonában. 1950-ben bevezették az elektromos áramot. 1957-ben a lakosság bejelentette igényét vasútállomás létesítésére. 1960-ban transzformátorállomás épült. 1966-ban aszfaltozták a helyi utakat. 1984-ben felépítették a falu közösségi házát. 1991-ben lakosságának 82%-a horvát, 10%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991. október 28-án megalakult a horvát hadsereg 136. slatinai dandárja, melynek soraiban 77 kozicai lakos is részt vett a harcokban. Közülük ketten estek el, tízen pedig megsebesültek. 2011-ben a településnek 511 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
509 585 446 641 721 785 786 792 677 761 688 652 647 640 556 511

Nevezetességei[szerkesztés]

A faluban több tradicionális népi építésű lakóház található. A falu legrégibb építésű háza a Rakitovac-hegyen áll, Jozo Funko tulajdonában, kora mintegy 200 év. A legrégibb borospince Marko Cader tulajdonában áll a Bojinac-hegyen, kora 150 év.

A harangtorony 1812-ben már állt, építési idejéről nincs pontos adat. 1862-ben és 1940-ben megújították. A falu új temploma 1994-ben épült, felszentelését 1994. szeptember 24-én Franjo Kuharić érsek végezte.

Oktatás[szerkesztés]

A helyi oktatás kezdetét az 1868-as év jelenti, amikor a szomszédos Nova Bukovicán megnyílt az elemi iskola. Ide jártak a kozicei gyermekek is. A településnek 1909-ben lett saját iskolája. Az iskola épülete egy 40 tanuló számára épített tanteremből és egy tanítói lakásból állt. A régi iskola udvarán építették fel 1935 és 1937 között a mai iskolaépületet, melyet ma is használnak. Az épületben a szalatnoki elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik. A régi épületet 1974-ben bontották le.

Sport[szerkesztés]

Az NK Kozice labdarúgóklubot 2008-ban alapították. Elődje a „Polet” labdarúgóklub 1968-ban alakult.

Egyesületek[szerkesztés]

A település önkéntes tűzoltóegyletét 1933. április 23-án alapították.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]