Ćeralije

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ćeralije
Ćeralije központja a harangtoronnyal.
Ćeralije központja a harangtoronnyal.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségAtyina
Jogállás falu
Irányítószám 33521
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség623 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ćeralije (Horvátország)
Ćeralije
Ćeralije
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 37′ 10″, k. h. 17° 41′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 10″, k. h. 17° 41′ 15″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ćeralije témájú médiaállományokat.

Ćeralije falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Atyinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 33, közúton 41 km-re délkeletre, községközpontjától 11 km-re keletre, a Papuk-hegység területén, a Kaonik-patak mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu déli részén a Kaonik-patak melletti Topola-dűlő leletei bizonyítják, hogy itt már az ókorban is emberi élet folyt. A mai település valószínűleg a 17. században keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepítésével. A lakosság a térség 1684-ben a töröktől történt visszafoglalása után is helyben maradt. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Cseralie” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Cseralje” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Cseralie” néven 69 házzal, 431 lakossal szerepel.[3]

1857-ben 368, 1910-ben 1003 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 59%-a szerb, 27%-a horvát, 5-5%-a magyar és német anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.

1991-ben lakosságának 92%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején a település 1991 októberének elején már szerb ellenőrzés alatt volt. A horvát hadsereg 136. slatinai dandárja az Orkan-91 hadművelet során 1991. december 15-én foglalta vissza. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben 623 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
368 610 576 711 733 1.003 912 958 513 540 534 457 376 284 596 623

Nevezetességei[szerkesztés]

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt pravoszláv harangtornya 1925 és 1930 között épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]