Brezovljani Vojlovički

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Brezovljani Vojlovički
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségCsacsince
Jogállás falu
Irányítószám 33514
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség50 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Brezovljani Vojlovički (Horvátország)
Brezovljani Vojlovički
Brezovljani Vojlovički
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 38′ 00″, k. h. 17° 52′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 00″, k. h. 17° 52′ 50″

Brezovljani Vojlovički (1910-ig Brezovljani) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Csacsincéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 44, közúton 53 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északra Szlavónia középső részén, a Drávamenti síkságon, a Vojlovica-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 16.-17. században keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepítésével, akik a környező földeket művelték meg. Neve a nyírfát jelentő „breza” főnévből származik és egykor nyírfákkal benőtt területre utal. A térség többi településével együtt 1684-ben szabadult fel a török uralom alól. A lakosság részben helyben maradt. 1698-ban „Brezovlany” néven 3 családdal szerepel Szlavónia felszabadított településeinek összeírásában.[2] A felszabadítás után előbb kamarai birtok volt, majd 1722-ben III. Károly király a környező falvakkal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg tőle, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el. Ezután a 19. század végéig a Mihalovicsoké volt.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Bresovliani” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Brezovlyani” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Brezovlyani” néven 21 házzal, 118 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]

1857-ben 91, 1910-ben 199 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 72%-a szerb, 16%-a horvát, 9%-a magyar anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 54%-a szerb, 25%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 50 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
91 127 88 106 153 199 159 292 277 316 289 158 140 107 73 50

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]