Alsópistana

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsópistana (Donja Pištana)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségRaholca
Jogállás falu
Irányítószám 33515
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség239 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság178 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsópistana (Horvátország)
Alsópistana
Alsópistana
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 32′ 30″, k. h. 17° 51′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 32′ 30″, k. h. 17° 51′ 20″

Alsópistana (horvátul: Donja Pištana) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Raholcához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 48, közúton 62 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 5 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Papuk-hegység északi lejtőin, a Pistana-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település feltehetően a 16. században török uralom idején keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vallású vlachok betelepítésével, akik a környező földeket művelték meg. Szlavónia területével együtt az 1683 és 1699 közötti háború során szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Inferioris Pistaina” [2] alakban 12 portával szerepel a török uralom alól felszabadított települések között. 1722-ben III. Károly király a raholcai uradalommal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg tőle, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Dolnia Pisstana” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pistana (Dolnja)” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Pistana (Dol. Alsó)” néven 62 házzal, 392 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]

1857-ben 314, 1910-ben 380 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 44%-a horvát, 33%-a szerb, 17%-a magyar anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 40%-a horvát, 36%-a szerb, 15% jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben 239 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
314 312 334 275 297 380 518 495 410 437 479 419 368 343 277 239

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]