Pepelana
| Pepelana | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Suhopolje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33533 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 90 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 137 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 44′ 38″, k. h. 17° 30′ 04″45.744000°N 17.501000°EKoordináták: é. sz. 45° 44′ 38″, k. h. 17° 30′ 04″45.744000°N 17.501000°E | |
 | |
Pepelana falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Suhopoljéhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Verőce központjától légvonalban 13, közúton 17 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re délre, Nyugat-Szlavóniában, a Bilo-hegység északi völgyében, a Breznica-patak partján, Pčelić és Rodin Potok között fekszik. Vasútállomása van a Verőce-Daruvár vasútvonalon.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régészeti leletek tanúsága szerint Pepelana területén már a kőkorszakban is éltek emberek. A falu déli részén a Brežnica-patak völgyében található a Lug nevű régészeti lelőhely. Ez a lelőhely rejti a harmadik kőkorszaki települést abban az egyedülálló kőkorszaki településláncolatban, melynek első két tagja a szomszédos Pčelić területén fekvő Dakino brdo és Medakuša nevű lelőhelyen található. A lelőhely egy 90 méter átmérőjű tellből és két hosszúkás dombocskából áll. A tell egy része mára sajnos megsemmisült, mivel kettévágta a Verőce-Daruvár vasútvonal. A régészeti feltárás csak akkor kezdődött meg, amikor 1985-ben vízvezetéket vittek át a területen. A feltárt mintegy 400 négyzetméteres területen egy nagyobb, földbe ásott lakóházakból álló település maradványai kerültek elő. A házak több helyiségből álltak és némelyiknek a szélessége a 25 métert is elérte. A házakban a starčevoi kultúra cseréptöredékeit találták, amely a legősibb újkőkori kultúra ezen a vidéken. A cseréptöredékek mellett oltárkövek, házmodellek töredékei, idolok, szövéshez használt nehezékek, kőszerszámok stb. kerültek elő.
A mai település a 19. század elején keletkezett. Neve a „pepeo” (hamu) főnévből származik. A második katonai felmérés térképén már néhány házzal „Pepelana” néven találjuk. Verőce vármegye Verőcei járásának része volt. A településnek 1869-ben 62, 1910-ben 58 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 88%-a magyar, 12%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején az üldöztetés elől elmenekült magyar lakosság helyére a háború után horvátok és szerbek érkeztek. 1991-ben 565 főnyi lakosságának 49%-a horvát, 47%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 116 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 62 | 59 | 72 | 90 | 58 | 227 | 262 | 543 | 535 | 462 | 353 | 256 | 240 | 126 | 116 |
(1931-ig településrészként. 1857-ben lakosságát Pčelićhez számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Lug történelem előtti település régészeti lelőhelye[4] a Brežnica-patak völgyében a falu déli részén. Az itteni földeken ma is találnak cseréptöredékeket, kőszerszámokat. Régészeti feltárása 1985-ben egy vízvezeték építése kapcsán történt meg. A Starčevo, a Sopot, a Seče és Retz-Gajary kultúra házainak maradványai kerültek elő.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen a suhopoljei elemi iskola négyosztályos területi iskolája működik.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. december 10..
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6453
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Suhopolje község hivatalos honlapja (horvátul)
- A második katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
- Bus.hr:Kulturna dobra općine Suhopolje (horvátul)
- A suhopoljei elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
