Csemernica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csemernica (Čemernica)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségVerőce
Jogállás falu
Irányítószám 33000
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség653 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság115 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csemernica (Horvátország)
Csemernica
Csemernica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 49′ 00″, k. h. 17° 26′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 00″, k. h. 17° 26′ 20″

Csemernica (horvátul: Čemernica) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Verőcéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőce központjától 4 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkság szélén, a 2-es számú, drávamenti főút és a Zágráb-Eszék vasútvonal mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

Csemernica még pusztaként a 19. században keletkezett a Jankovich család birtokán. Lakói többségben magyarok voltak. Az I. világháború előtt már magyar tannyelvű ún. Julián-iskolája is volt, melynek tanítója 1914-ben Hochholzer József volt. Az iskolában népkönyvtár és ifjúsági könyvtár is működött. Lakosságát csak 1953-ban számlálták meg önállóan először, amikor 160-an lakták. Mai arculata 1955 körül alakult ki, amikor a horvát Zagorja területéről új betelepülő családok érkeztek. 1972-ben a Dráva elöntötte Lanka-Lešovo települést, melynek lakói kárpótlásul ugyancsak itt kaptak földeket. A lakosság száma főként a megyeszékhely közelsége miatt ezután is dinamikusan emelkedett. 1987-ben felépítették a Keresztelő Szent János templomot. Még ez évben elkezdték a közösségi ház építését is, mely végül 2013-ban fejeződött be. 1991-ben 510 főnyi lakosságának 78%-a horvát, 14%-a szerb nemzetiségű volt. Kialakították a területi iskolát, melybe ma mintegy 30 diák jár. Játszóteret építettek és rendezték az iskola környékét. 2007-ben kiépítették a csatornahálózatot. 2011-ben falunak 653 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 0 0 0 160 216 264 322 510 671 653

(1953-tól 1971-ig településrészként, 1981-ben részben Verőce részeként, 1991-től önálló településként.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1987-ben épült.

Oktatás[szerkesztés]

A településen már a 20. század elején működött Julián-iskola. Elemi iskolája ma is működik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]