Kapinci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kapinci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségSzópia
Jogállás falu
Irányítószám 33525
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség186 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság102 m
Terület16,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kapinci (Horvátország)
Kapinci
Kapinci
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 48′ 30″, k. h. 17° 41′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 30″, k. h. 17° 41′ 40″

Kapinci falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Szópiához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Verőce központjától légvonalban 24, közúton 26 km-re keletre, községközpontjától 4 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Dráva jobb partján, a Drávamenti-síkságon, Szópia és Vaska között fekszik. A falu átfolyik a közeli Dráva-csatornába ömlő Csagyavica-patak.

Története[szerkesztés]

A falut Boszniából érkezett katolikus vallású sokácok és pravoszláv rácok alapították feltehetően a 17. században, a török hódoltság idején. A lakosság többsége a török kiűzése után is helyben maradt. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Kapince” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kapincze” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kapincze” néven 45 házzal, 268 lakossal szerepel.[3]

Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. 1857-ben 410, 1910-ben 667 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 43%-a horvát, 41%-a szerb, 12%-a magyar, 4%-a német anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A II. világháború végén a partizánok elűzték a német és magyar lakosságot. Önkéntes tűzoltóegyletét 1952-ben alapították. 1991-ben 286 főnyi lakosságának 54%-a horvát, 40%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 186 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
410 444 492 550 694 667 648 714 788 740 634 500 393 286 211 186

Nevezetességei[szerkesztés]

A faluban két harangláb áll. A pravoszláv az 1980-as években épült, míg a katolikus a 20. század első feléből származik.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a szalatnoki elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]