Szuhamlaka
| Szuhamlaka (Suha Mlaka) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Crnac |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Mato Damjan |
| Irányítószám | 33507 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 68 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 99 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 41′ 22″, k. h. 17° 54′ 11″Koordináták: é. sz. 45° 41′ 22″, k. h. 17° 54′ 11″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szuhamlaka (horvátul: Suha Mlaka) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Crnachoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Verőcétől légvonalban 43, közúton 51 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Drávamenti-síkságon, a Vočinska és Krajna-patakok között fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott volt. Szuhamlaka határában két olyan lelőhely is van, melynek leletei történelem előttiek. A Nelin dvor nevű lelőhelyen egymástól mintegy száz méter távolságra két kőkorszaki kőszekerce is előkerült. A falutól délnyugatra elterülő szántóföldön szintén, egyelőre közelebbről nem ismert történelem előtti leleteket találtak.
A középkori „Zwhamlaka” település 1564-ben Horváth Márk, korábban Szerecseny János birtoka volt.[2] Ténylegesen már 1543, Valpó várának eleste óta török uralom alatt állt. A török uralom idején a Pozsegai szandzsákon belül a Raholcai náhije része volt. Katolikus lakossága a török uralom idején is megmaradt. 1684-ben szabadult fel a török uralom alól. 1688-ben a környező területekkel együtt a bécsi kamara birtoka lett. 1698-ban „pagus desertus Szuhamlaka” néven lakatlan településként szerepel Szlavónia felszabadított településeinek összeírásában.[3] 1722-ben III. Károly király a raholcai uradalommal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg tőle, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Szuha Mlaka” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Suhamlaka” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Suha Mlaka” néven 95 házzal, 602 ortodox vallású lakossal találjuk.[5]
1857-ben 593, 1910-ben 896 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 60%-a szerb, 15%-a német, 14%-a horvát, 11%-a magyar anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 88%-a szerb, 6%-a horvát nemzetiségű volt. 1993-ban a független horvát állam keretei között újra megalakult önálló Crnac község része lett. 2011-ben 105 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 593 | 736 | 540 | 727 | 808 | 896 | 714 | 669 | 470 | 485 | 418 | 279 | 164 | 130 | 137 | 105 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Tímár György: Királyi Sziget – Szigetvár várgazdaságának iratai 1546-1565. Pécs, 1989.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. 422. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 664. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 68. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- A község rendezési terve (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
