Csacsince
| Csacsince (Čačinci) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Csacsince |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Mirko Mališ (HDZ) |
| Irányítószám | 33514 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2162 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 117 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 36′ 00″, k. h. 17° 52′ 12″Koordináták: é. sz. 45° 36′ 00″, k. h. 17° 52′ 12″ | |
| Csacsince weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csacsince (horvátul: Čačinci) falu és község (općina) Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Verőcétől légvonalban 45, közúton 50 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Drávamenti-síkság szélén, a Szalatnokról Raholcára menő D2-es számú főút mentén, a Krajna-patak partján fekszik. Áthalad rajta a Zágrábból Eszékre menő vasútvonal. A község déli részére benyúlnak a Papuk-hegység északi nyúlványai.
A község települései[szerkesztés]
A községhez Brezovljani Vojlovički, Bukvik, Csacsince, Darnóc, Humljani, Krajna, Krasković, Paušinci, Prekoračani, Pušina, Rajino Polje és Vojlovica települések tartoznak.
Története[szerkesztés]
A település a 16.-17. században keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepítésével, akik a környező földeket művelték meg. Neve a rögöt, kiszáradt sarat jelentő „čačak” főnévből származik és az itteni rögös talajra utal. A térség többi településével együtt 1684-ben szabadult fel a török uralom alól. A lakosság részben helyben maradt. 1698-ban „Czachinczy” néven 11 családdal szerepel Szlavónia felszabadított településeinek összeírásában.[2] A felszabadítás után előbb kamarai birtok volt, majd 1722-ben III. Károly király a környező falvakkal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg tőle, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el. Ezután a 19. század végéig a Mihalovicsoké volt.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Csacsincze” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Csacsincze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Csacsincze” néven 52 házzal, 18 katolikus és 290 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]
1857-ben 240, 1910-ben 1022 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 31%-a német, 27%-a szerb, 23%-a horvát, 12%-a magyar, 5%-a szlovák anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 81%-a horvát, 11%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 2110 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 240 | 302 | 320 | 399 | 412 | 1.022 | 1.303 | 2.240 | 2.543 | 2.688 | 2.656 | 2.767 | 2.667 | 2.617 | 2.349 | 2.110 |
Nevezetességei[szerkesztés]
A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma.
Gazdaság[szerkesztés]
A településen mintegy tíz gazdasági vállalkozás működik, melyek közül a legismertebb a Pan Parket d.o.o. parkettagyártó és forgalmazó vállalat. A mezőgazdasági termények közül a búza, a kukorica, a szója a jellemző, de vannak kisebb mogyoró és szőlőültetvények is. Régóta jelen van a régióban a méhészet. A turizmus fejlődéséhez kedvező feltételeket biztosítanak a gazdag vadállománnyal rendelkező kiterjedt vadászterületek, a Voljovica és mellékvizei, a szőlők és az erdővel borított hegyek. Különösen a Papuk természetvédelmi park és a Jankovac parkerdő.
Kultúra[szerkesztés]
A község kulturális és művészeti egyesületét a KUD Čačincit 2006. március 7-én alapították. Jelenleg négy szekciója működik: folklórcsoport, tamburazenekar, hagyományőrző csoport és színjátszó csoport.
Oktatás[szerkesztés]
A település iskolája Antun Gustav Matoš költő, író és esszéista nevét viseli.
Sport[szerkesztés]
- Az NK Mladost Čačinci labdarúgóklubot 1929-ben alapították. A megyei első ligában szerepel. Különböző korcsoportokban mintegy 150 igazolt játékossal rendelkezik.
- A KK Mladost Čačinci kosárlabdaklubot 1981-ben alapították.
- ŠRK “Klen” Čačinci sporthorgászklubot 1976-ban alapították, mintegy 70 tagot számlál.
Egyesületek[szerkesztés]
- A DVD Čačinci önkéntes tűzoltóegyletet 1928-ban alapították.
- A helyi nyugdíjasklub 2001-ben alakult.
- A Fazan vadásztársaságot 1948-ban alapították.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. 416. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 101. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 63. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- A község turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
