Radosavci
| Radosavci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Szalatnok |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33520 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 86 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 125 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 42′ 13″, k. h. 17° 37′ 57″45.703611°N 17.632500°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 13″, k. h. 17° 37′ 57″45.703611°N 17.632500°E | |
 | |
Radosavci falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Szalatnokhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Verőcétől légvonalban 24, közúton 31 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység északi lejtőin, a Szalatnokot Daruvárral összekötő 34-es számú főút mentén fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu középkori létezésének nincs nyoma, azonban megjegyzendő, hogy Engel Pál Radosavci közelébe helyezi az 1508-ban „Rosonc castellum” néven említett Rosonc várát. Csánki Dezső Körös megye leírásában a várat a Csagyavica-patak völgyébe helyezi.[2] A korabeli források szerint a vár az atyinai uradalom területén állt. 1463-ban említik először a Gariak birtokaként, 1508-ban pedig már castellumként szerepel a Batthyány család birtokában. Dénes József a várat az Atyina melletti Vočinski Hum területén légifelvétel alapján beazonosított sáncokkal hozza összefüggésbe.[3] Gjuro Szabo horvát történész valószínűsíti, hogy Rosonc azonos a népnyelvben Ružicának nevezett Orahovica (magyarul Raholca) várával.[4] Fentiek alapján Radosavci azonossága a középkori Rosonccal nem valószínű.
A mai falu feltehetően a török uralom idején keletkezett, amikor a 17. században Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek ide. A Pozsegai szandzsákhoz tartozott. Lakossága a térség 1684-ben történt a török uralom alóli felszabadítása idején is megmaradt.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Radosovcze” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Radoszavcze” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Radossavcze” néven 10 házzal, 51 katolikus vallású lakossal szerepel.[6] Az Osztrák-Magyar Monarchia idején nagyszámú német lakosságot telepítettek ide. Első iskolája 1887-ben nyílt meg és egy ideig német nyelvű magániskola is működött a faluban.
Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. 1857-ben 129, 1910-ben 203 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 76%-a német, 18%-a magyar, 5%-a cseh anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a partizánok elűzték a német lakosságot. Helyükre a háború után horvátok települtek be. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 99 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 129 | 128 | 125 | 170 | 184 | 203 | 240 | 237 | 211 | 170 | 182 | 124 | 112 | 114 | 111 | 99 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus harangtornya a falu közepén a főutca északnyugati oldalán áll. Szent Mihály képét 1984-ben Viktor Libl festette a régi kép helyett, mert az ekkor már nem volt meg.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ Csánki Dezső: Körösmegye a XV-ik században Budapest, 1893 52. o.
- ↑ Dénes József naplója – Rosonc
- ↑ Gjuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji Zagreb, 1920. 133. oldal
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 547. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 67. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. január 6..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071(horvátul)
- Bus.hr: Kulturna dobra grada Slatine (horvátul)
- Dénes József naplója – Rosonc
- Gjuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji Zagreb, 1920. (horvátul)
- Slatinski informativni vodić Slatina, 2006. (horvátul)
